Századok – 1986
Közlemények - Varsányi Erika: Weltner Jakab az emigrációban 383/II
WELTNER JAKAB EMIGRÁCIÓS ÉVEI (1919—1924) 397 szerinti felhasználásra.7 6 Féltő gonddal törődött azzal is, hogy jó olvasmányokhoz, s a továbbtanulásukhoz szükséges szakkönyvekhez időben hozzájussanak.77 Hogy apai elfogultsága és büszkesége nem volt alaptalan irántuk, azt a lányok egyetemi diplomái, s Weltner Margit későbbi tudományos pályája is bizonyítja. Nemcsak családi és baráti körben, hanem a munkásmozgalom berkeiben is nagy elismeréssel szóltak a Weltnerleányok remek emberi tulajdonságairól és szakmai sikereiről. Ilyen értelemben írt róluk a Weltner 60. születésnapjára a Népszava különszámaként megjelentetett ún. Weltner-Népszava egyik cikke is, amely „Weltner elvtárs legkedvesebbjeit: lányait akarja megénekelni e nevezetes évfordulón."78 1924 tavaszán Weltner már egyre nehezebben viselte az emigrációs élet megpróbáltatásait, amelyeket a közeli hazatérés reménye sem tudott igazán enyhíteni. Az ügyével kapcsolatos jó hírek bizakodással töltik el ugyan, de a hónapokat igénybevevő huzavona ugyancsak próbára teszi a fizikailag, idegileg és lelkileg egyaránt meggyötört embert.7 9 Az emigrációból küldött utolsó levelei egyikében így írt erről feleségének: „Nagyon ideges és türelmetlen vagyok, hogy annyi ideig hagynak vergődni. .. Nagyon nyomorúságosan érzem magam. Nincs egy fillérem sem, mert mióta a hazamenéssel bolondítanak, nem is néztem kereset után. Képzelheted, hogyan élek."8 0 Mélységesen felháborítja, szinte kétségbe ejti az az áprilisban történt inzultus, amely az őt Bécsben meglátogató, s Budapestre visszautazó feleségét a határon éri. Bár ő úgy vélte, csupán egyéni akcióról lehet szó, mégis fontosnak tartotta, hogy felesége Hetényi Imre főkapitányhelyettest az esettel kapcsolatban felkeresse, és intézkedést kérjen tőle.81 Nagyon furcsának és érthetetlennek találta ugyanis, hogy öt év után először, éppen hazatérésének napirendre kerülésekor fordul elő ilyen „szégyenletes" és I „alávaló" dolog. Az történt, hogy a vonatot, melyen Weltnerné hazafelé tartott, a határon megállították, nevét kiabálták, majd az irodába tessékelték, ahol nemcsak útipoggyászát vizsgálták át tüzetesen, hanem öt is alaposan megmotozták, teljesen levetkőztették, s miután nem találtak nála semmit, engedélyezték, hogy szabadon folytassa útját. Az eset előzménye az, hogy a bécsi kávéházban férje társaságában ülve egy ismeretlen férfi asztalukhoz ment és közölte: tudomása van arról, hogy Weltnerné készül vissza Budapestre, és megkérte őt, vigyen magával valami géptervrajzszerü anyagot. Mivel a kérés teljesítését Weltnerék megtagadták, az idegen szó nélkül távozott.82 Feltehető tehát, hogy egyszerű provokációról volt szó, és a határon az 76 Weltner 1923. febr. 26-i és 1924. febr. 1 l-i levele. (Weltner Irén tulajdonában.) 77 Weltner 1923. nov. 29-i levele. (Weltner Irén tulajdonában.) i 78 Weltner — Népszava 1933. dec. 6. 12. 79 Weltner 1924. febr. ll-i, ápr. 20-i és ápr. 28-i levelei. (Weltner Irén tulajdonában.) 80 Weltner keltezés nélküli levele; tartalmából azonban következtetni lehet a megírás hozzávetőleges időpontjára. (Weltner Irén tulajdonában.) 81 Weltner 1924. ápr. 20-i levele. (Weltner Irén tulajdonában.) 82 Az incidenst és előzményeit Weltner Irén szóbeli közlése alapján ismertettük. Az esettel Weltner 1924. ápr. 20-i levele foglalkozik. (Weltner Irén tulajdonában.)
