Századok – 1986
Közlemények - Varsányi Erika: Weltner Jakab az emigrációban 383/II
388 VARSÁNYI ERIKA jegyzőkönyvbe venni."2 0 Peidl viszont ugyanakkor kinyilvánította hazatérési szándékát, s több más szociáldemokrata — Kondor és Erdélyi — számára is ennek a lehetővé tételét kérte. Figyelmet érdemelnek Gratz Gusztávnak e találkozás alkalmával szerzett benyomásai és következtetései is. Ezt írja: „nem kételkedem benne, hogy úgy Weltner, mint Peidl szélsőséges áramlatokkal pártjukban szemben fognak szállni, és bár ezért elvben nem tartom bajnak, ha Budapestre visszakerülnének, taktikailag a dolog megfontolandó, mert mindkettő elítéli a szociáldemokrata pártnak a Huszár-kabinetben való képviseltetését, előreláthatólag oda fognak működni, hogy a szociáldemokraták a minisztériumból kilépjenek, eljövetelük megkönnyítése tehát csak abban az időpontban volna indokolt, amikor a szocialista miniszterek kiválása kívánatosnak vagy legalábbis közömbösnek látszik."21 Weltner és több más sorstársa részére azonban a hazatérés lehetősége, ennek kül- és belpolitikai feltétele csak 1922 őszét követően teremtődik meg, ill. ekkor már benne is kezd megérlelődni a visszatérés szándéka.22 A Bécsben tartózkodó volt szociáldemokrata vezetőktől eltérően ő csak nagyon ritkán jelentkezett írásaival a különböző emigrációs sajtótermékek hasábjain, valamint az osztrák párt hivatalos lapjában. Az a pár cikke, amely e néhány év alatt mégis megjelent, elsősorban a Tanácsköztársaság eseményeivel, s abban saját szerepének tisztázásával, igazolásával foglalkozik, válaszként a személyét, ill. a jobboldali szociáldemokrata vezetők proletárdiktatúra alatti tevékenységét bíráló, elmarasztaló kommunista kritikákra és a hazai szociáldemokrata párt megnyilatkozásaira. Jelentősebb sajtópolémiára csak néhány hónapos amerikai tartózkodása idején kényszerült. Bécsi emigrációja első heteiben még önként vállalkozott arra, hogy nézeteit, véleményét a közelmúlt magyarországi eseményeivel kapcsolatban a többi, volt szociáldemokrata vezetőhöz hasonlóan az osztrák közvéleménnyel megismertesse.23 Az Arbeiter-Zeitungban megjelent írásában „a proletárdiktatúra néhány eseményével" foglalkozik. Elsősorban a kommunisták és szociáldemokraták együttműködésének szükségességét, a két párt egyesítésének a körülményeit ismerteti.2 4 Az MSzDP 1919. augusztus 24-i újjáalakuló kongresszusán megfogalmazott azon határozati javaslatára — mely egyértelműen kimondja, hogy azokat, akik a 20 OL К26 Me 1919—XXXVII 6520 21 Uo. 22 Pl. Arch. 658. f. 3/1. ö. е. 23 Siklós András: Az 1918—1919. évi magyarországi forradalmak. Bp. 1964. 129. 24 Weimer, J.: Wie es war. Arbeiter-Zeitung 1919. aug. 10. 1—2., Wellner J. i. m. 282., Siklós A.: i. m. 129. oldalán megadott bibliográfiai hivatkozás téves, a Freiheit 1919. aug. 14-i számában a szerző által jelzett Weltner cikk nem található. Weltner memoárkötetében a 282. oldalon arra hivatkozik, hogy két cikke jelent meg az Arbeiter-Zeitungban, pontosabb adatok hiányában azonban a másik íráshoz nem sikerült hozzájutni. Ugyanis az osztrák lap 1919. II. félévi számai Magyarország egyetlen könyvtárában sincsenek meg. Jóllehet az Országos Széchényi Könyvtár Központi Címjegyzéke szerint teljes évfolyamként szerepel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Ezért bécsi tanulmányutunk alkalmával ennek az újságnak a tanulmányozásától eltekintettünk, s utólag a téves adatközlésből származó mulasztás pótlására éppen a kellő bibliográfiai adatok ismerete nélkül nem kerülhetett sor.
