Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
364 TOKAJI ANDRÁS szegényebb dalköröknek, a sztrájkoló, vagy munkanélküli tagoknak és azok családjának). A 20-as évek közepétől a két dalosszövetség a rendezvények ügyében is szembe került egymással. Az MMDSZ már 1925-ben egy vidéki dalosünnepély megrendezését tervezte. Tudomására jutott azonban, hogy ugyanazon évben szeretné a polgári dalosszövetség is megtartani XX. dalosversenyét, Sopronban. Az MMDSZ ezért úgy döntött, hogy az évben csak a fővárosban rendez ünnepélyt, vidéki dalosünnepélyt pedig csak 1926 pünkösdjén — a polgáriaknak ugyanis ekkor nem volt országos versenyük.10 7 (A döntés hátterében minden bizonnyal az a megfontolás állott, hogy a két rendezvény „ütné" egymást: A MDEOSZ rendezvénye igen sok érdeklődőt vonna el a munkásdalos-ünnepélyről (és ez még a munkásdalosokkal is előfordulhat). Eljött az 1926-os év, az MMDSZ első országos dalosünnepélyének éve. Az ünnepély színtere Szeged volt. A város polgári dalárdái panaszlevelet írtak az MMDSZ elnökségéhez, melyben közölték, hogy a MDEOSZ igazgatói választmánya10 8 úgy határozott, hogy értesíti Szeged város polgármesterét, miszerint „országos dalosünnepek és dalosversenyek rendezésére egyedül a magyar dalosszövetség hivatott. Szegeden a munkásegyesületek által rendezendő versenyhez, melyet az ő megkerülésével akarnak rendezni, semmi köze nincsen, s fölhívja polgármester úr figyelmét, hogy ilyen vállakózások a dalosegység megbontására alkalmasak, miután a Szövetségnek minden hazafias egyesület amúgy is tagja lehet. A Magyar Dal nem támogathat semmiféle olyan törekvést, mely nem hazafias, és olyan versenyt, melyben az osztálygyülölség fölkeltésére alkalmas dalok adatnak elő".109 (Hasonló szemforgatással reagált a német polgári dalosszövetség az ott kialakult szembenállásra. Egyrészt kijelentette, hogy a szövetség „az összes német népréteg közösségét testesíti meg a német dalban",11 0 másrészt viszont még ugyanabban az évben olyan változtatást hozott az alapszabályban, amely szerint a rang vagy a szakmák szerint elzárkózó szövetségeket nem veszi fel tagjai sorába.11 1 ) A fasizmus előretörésével azonban az a lehetőség is megszűnt, hogy a munkásdalárdák a párt- és a szakszervezetek szárnya alá rejtőzhessenek. 1933-ban ugyanis betiltották az ilyen, alapszabály nélkül működő egyesületeket is.11 2 1936-ban már olyan rendőri felügyelet kísérte a munkásdalárdák hangversenyeit, amely a művészi produkciót szinte paralizálta,11 3 a cenzúra pedig olyan méreteket öltött, hogy a Belügyminisztérium Petőfi, Ady, Bartók vagy Kodály azon müveit sem engedte 101 MMDSZ v. ü. 1925. márc. 25., uo. 108 Feltehetőleg dr. Joó Imre elnök és dr. Palócz Imre javaslata alapján. 10,> A MDEOSZ Igazgatói Választmányának február 28-i üléséről. MD 1926. márc. 1,0 Johannes Poppe: Der Deutsche Sängerbund und seine Einrichtungen. In: Das Deutsche Sängerbuch, kiad. Franz Josef Ewens, Marburg-Lahn 1930, 108. 11 ' Ekkehard, uo, — 4. par. 112 Betiltották a szocialista szavaló és dalkarokat. = MUDZK. 1933. dec. 113 Hogyan akadályozzák a kultúra terjesztését? = Népszava, 1936. szept. 6.
