Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
252 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC van valaki, aki nem hagyta el. Ön és Ady Endre azok, akik megemlékeztek rólam rabságomban." Érdeklődik a Népszava ismerős munkatársai iránt is, és kéri Martontói címüket.7 * Ady „megemlékezése" — bizonyára a fogházba küldött levele — nem ismert; mindenesetre azt bizonyítja, hogy egykori tanítványa, s a Budapesti Naplónál fiatal újságíró kollégája iránt jószívvel volt. Majd látjuk még, hogy a későbbiekben is szívélyes, jó viszony jellemezte kapcsolatukat. Adyn kívül Kun Béla érintkezésben volt Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóval is, akinek ekkor megjelent, A magyar dráma irányai című könyvéről — a fogházból — ismertetést is írt a Népszavába. Első írása a szociáldemokrata párt központi lapjában 1907. december 27-én látott napvilágot.75 A szegedi államfogházban ebben az időben szocialista és nemzetiségi „izgatókat" tartottak fogságban, továbbá néhány állami tisztviselőt, akiket a Fejérvárykormány idején vállalt tevékenységükért ítéltek el. Egy 1925-ben megjelent emlékezés szerint ebben az időben „ott volt Srobar joghallgató, a későbbi cseh miniszter, Hlinka páter, a tót vezér, Lucaciu ismert román politikus, görögkeleti román lelkész, Kun Béla joghallgató, a későbbi külügyi népbiztos, egy főszolgabíró, több állami tisztviselő stb." Az emlékező elmondja, hogy bár a fogvatartottak a legkülönbözőbb pártállású politikusok voltak, mégis példás egyetértés alakult ki közöttük, és humorral is bőven meg voltak áldva. így, elhatározták, hogy május 1-ét — a szocialistáktól tanult módon — a fogház udvarán is megünneplik, eleget téve minden formaságnak: a hatósági engedély „beszerzésétől" a vörös zászlós felvonulásig — és az ünnepi szónoklatig. S a szónok — Kun Béla volt...76 Egy Bukarestben 1919 márciusában publikált emlékezés szerint is a szegedi fogházban, ahol a foglyokat a falakon kívülről hozott kasztszellem továbbra is elkülönítette egymástól, Kun Béla volt az, aki mindenkivel megtalálta az érintkezés emberi formáit.7 7 Az erdélyi munkásmozgalomban A fogházbüntetés, ha ezt valaki politikai okokból szenvedte el, inkább megbecsülést, semmint elítélést váltott ki. A „hatóság elleni erőszakra való felhívás" miatt elítélt Kun Bélának is sajátos renomét kölcsönzött a szegedi Csillagban eltöltött fél esztendő. Az 1908 májusában szabadult fiatal újságírónak azonban — bármennyire jólesett is az elismerés — valamiből meg is kellett élnie. A Budapesti Napló ekkorra már gazdát cserélt; új tulajdonosa, Pályi Ede kezében hamarosan már csak árnyéka volt hajdani önmagának; ide tehát nem mehetett vissza. A Népszava szerkesztősége maga is anyagi gondokkal küszködött, tehát itt sem tudott elhelyezkedni. 74 Uo., 75 Uo., 468. 76 Törekvés, Temesvár, 1925. május I. Május elseje a fogházban. Visszaemlékezés. 77 Socialismul. Bucureçti. 25 martié 1919. Nr. 56. Kun Béla.
