Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
KUN BÉLA PÁLYAKEZDÉSE 245 de tőle sem lehetett elvárni, hogy ebben a miliőben forradalmi-szocialista lapot formáljon. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy az Előre — bulvárlapként — nem elégedhetett meg pusztán politikai természetű írásokkal. A közönség megnyerése végett — már csak a többi lap konkurrenciájára való tekintettel is — élnie kellett az ekkoriban terjedő új szerkesztési elvekkel: a napi szenzációk, szerencsétlenségek, véres drámák naturalisztikus előadásával is. A lap szalagcímei, ennek megfelelően, általában kettősek voltak: a politikai vezetőcím alatt a napi szenzációt tálaló szalagot is ott találjuk. Ahogy mondani szokás: ez az érem egyik oldala. A másik: nem világosak Laszky Ármin elképzelései Kun Béla szerződtetésével. Hiszen tudván-tudta, naponta tapasztalhatta, hogy Kun Béla a szociáldemokrata párt elkötelezett híve. Miért alkalmazta mégis? Feltehető, hogy politikai tekintetben lehetségesnek látta a szabadelvű párt és a szociáldemokraták érdekeinek ideiglenes találkozását a közös ellenfél: a hatalomra került koalíció elleni küzdelmekben, a koalíciós kormány „agrárius" intézkedéseinek, „hazafias" frázisainak, antidemokratizmusának leleplezésében. De szerepet játszhattak egyéb, üzleti megfontolások is, olyan számítások, amelyek bár áttételesen, lehetővé tehették számára, hogy a radikális hangvételű lap nyomása révén megnyerje az új, koalíciós főispán hajlandóságát a nagy lap, a Szabadság akkor szokásos dotálásához. Ezt a lehetőséget látszik alátámasztani, hogy az Előrében a főispán elleni — egyébként jogos — támadások csúcspontján született meg a főispáni döntés arról, hogy a Szabadság című lapot a megye hivatalai kötelesek előfizetni (persze állami pénzen).5 1 A lappal, Kun Bélának a városi és megyei koalíciós hatalmasságok ellen intézett támadásaival valóban sikerült mintegy „sakkban tartania" őket, miközben a „nagy lap", a Szabadság jóval visszafogottabban foglalt állást a helyi — és országos — közéleti kérdésekben. Csak példaként említjük, hogy midőn Glacz Antal Bihar megyei főispán elkoboztatta a szociáldemokrata földmunkás-lapot, a Világszabadságot, s bizalmas utasításban a szociáldemokrata földmunkás szervezkedés letörésére szólította fel a helyi hatóságokat, a törvénytelen rendelkezés aktáit Kun Béla megszerezte — s az Előrében publikálta. A leleplezés érdekében állt a Tisza-pártnak, és segítette a szociáldemokratákat is a koalíció elleni harcukban (a Nagyváradi Munkás Újság át is vette a leleplezést.). A főispán természetesen azonnal vizsgálatot rendelt el, de nem tudott nyomára jutni annak, hogy miként került a bizalmas utasítás szövege a két laphoz. így aztán úgy állt bosszút, hogy az év végén megvonta a két lap szerkesztőjétől: Kun Bélától és Vántus Károlytól az újságíróknak járó vasúti szabadjegyet.52 51 Filiala Arhivelor Statului jud. Bihor. Oradea. — Prefectura jud. Bihor. Inv. 23. 1906. Act. Nr. 1081, 1093, továbbá: uo., Főispáni iktatókönyv, II. 1906. 1287, 1328. sz. (csak az iktatókönyvi feljegyzés maradt fenn). 52 A vasúti kedvezmény megvonásának a miniszterelnökhöz küldött indokolása szerint Kun Béla „az Előre c. (lapban) nap-nap mellett a legpiszkolóbb hangon támadja a kormányt és a főispánt. Nem" (t. i. nem adható meg a vasúti szabadjegy). Vántusnál az indoklás így hangzott: „A lap, amely most indult meg
