Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
240 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC növendéke volt, s ez aligha volt ismeretlen a fél évszázaddal később ott nevelkedett másik zilahi diák, Kun Béla előtt.) Mi az oka mégis, hogy a két reformmozgalom szembekerült egymással? Erre így válaszol: „Felejtsük el egy pillanatra a sovinizmust. Tekintsük a magyar forradalmat annak, ahogy az egyedül megérthető: a középnemességnek a nagybirtokos osztály elleni osztályharca befejező fázisának, melynek osztályharci jellegét elhományosította az a küzdelem, melyet a nemzet egyúttal az idegen uralom ellen folytatott. A nemzetiségek harcát pedig ne tekintsük a magyarság elleni harcnak, mint ahogy az csupán a hivatásos nemzetiségi uszításokban utazóknál tekinthető ennek, hanem ismerjük fel benne a magyar nemesi osztállyal való ellentétét. A nemesi osztály nálunk csaknem kizárólag a magyarság soraiból alakult. Az osztályellentét itt is a nemzeti ellentét formájában nyilvánult meg." A cikk végkövetkeztetése az, hogy a nemzeti ellentétek mindaddig nem szüntethetők meg, amíg a magyar kormányok nemzetiségi politikájából hiányzik „az ellentétek alapjainak megismerése és ez alapok eltüntetésének törekvése a demokrácia elvei útján". Ezek a súlyos megállapítások egyáltalán nem egyeztek a Kolozsvári Friss Újság „nemzeti irányvonalával", sőt: történeti-politikai elemzésükben túlmutattak a korabeli szociáldemokrata pártmozgalom hivatalos állásfoglalásain is. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc osztálytartalmának, és a nemzetiségi mozgalmak osztályalapjainak megfogalmazása Szabó Ervin közvetlen hatására mutat, akinek „Jegyzetek a magyar forradalomról" című tanulmányában (valójában a Marx és Engels válogatott művei magyar kiadásához készített jegyzeteiben) szinte szó szerint azonos fogalmazás olvasható. A tanulmány a Huszadik Század 1904. évi decemberi számában látott napvilágot, ahonnan Kun Béla átvehette a forradalom osztályerőviszonyaira vonatkozó Szabó Ervin-i megfogalmazást.3 7 De nem az átvétel a fontos, bár világosan mutatja Kun Béla párton belüli orientációját, közvetlen kapcsolatát a szocialista diákok központi szervezetével, hanem maga a tény, hogy a fiatal publicista lényegében helyesen, marxista módon tisztázta a nemzeti-nemzetiségi kérdés és a politikai demokrácia összefüggéseit, s erősítette azt a felismerést, hogy a demokrácia híveinek össze kell fogniuk az ország demokratikus átalakítása végett -— nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Nehéz lenne megmondani, hogy Kun Béla ezt a programját mennyiben és hogyan tudta realizálni a kolozsvári pártszervezetben, vagy inkább — szocialista diáktársaival együttesen — a kolozsvári egyetemen. Erre vonatkozólag semmiféle adatunk sincs. De tény, hogy a Rorçrnn Nemzeti Párt tekintélyes lapja, az aradi Tribuna nyomán, amely 1905 szeptember elején először tudósított a budapesti 31 Szabó Ervin: Jegyzetek a magyar forradalomról (Szerzőnek a Marx és Engels válogatott müvei magyar kiadásához írt jegyzetei). Huszadik Század, 1904. 11. k. 404—414.
