Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
KUN BÉLA PÁLYAKEZDÉSE 237 csolódása. Magyarországon főként a nagybirtokos katolikus egyház volt a fennálló társadalmi rend egyre aktívabb védelmezője, a baloldal tehát szükségszerűen szembe kellett hogy kerüljön vele. Belejátszottak a klérus elleni támadásokba a politikaifelekezeti szempontok is: a dualizmust támogató politikai katolicizmust erőteljesen támadta a 48-as függetlenségi párt protestáns többsége. A szocialistákat élesen szembefordította az egyházzal az utóbbinak az a kísérlete is, hogy Magyarországon is létrehozza a keresztényszocialista mozgalmat, s elhódítsa a munkásságot marxista szakmai és politikai-kulturális szervezeteitől. A fiatal publicista számára a Kolozsvári Friss Újság ebben a tekintetben valósággal „szabad kezet" adott: a konkurrens klerikális „Ellenzék" című lappal szemben Kun Béla teljes meggyőződéssel folytathatta antiklerikális küzdelmét, annál is inkább, mert ez a legszorosabban egybekapcsolódott a keresztényszocialisták helyi mozgolódásaival szembeni harcával is. Ennek a küzdelemnek érdekes, jellegzetes epizódja volt a fiatal szocialista agitátornő, Gárdos Mariska Kolozsvárra érkezése, és azonnali bekapcsolódása a helyi pártszervezet harcaiba.2 8 1905 júliusában a keresztényszocialisták nagygyűlést hívtak össze Kolozsvárott, amelyre előadóként megérkezett Budapestről Huszár Károly, a keresztényszocialista Népújság szerkesztője (a későbbi ellenforradalmi kormányelnök) is. A gyűlésre kivonultak a szociáldemokrata párt hívei, s részt vett rajta Gárdos Mariska és Kun Béla is. Huszár Károly előadásával először Kun Béla szállt vitába, majd Gárdos Mariska cáfolta Huszár érveit. A gyűlésről beszámolt a Kolozsvári Friss Újság, megállapítva, hogy „a keresztényszocialisták és az ott megjelent szociáldemokraták közötti szóharc a szociáldemokraták javára dőlt el."29 Az Ellenzék — az alulmaradt keresztényszocialisták lapja — sem maradt tétlen, s következő napi számában durvahangú, mocskolódó támadást intézett Gárdos Mariska ellen. Gárdos válaszát a Kolozsvári Friss Újság közölte Igaz szó címmel, amelyet Kun Béla vezetett be a lapban.30 A hosszasan elnyúló hírlapi viták, a kölcsönös támadások, amelyekbe más helyi lapok is bekapcsolódtak, csak az év őszére csitultak el; a Kolozsvári Friss Újság több cikkben is védelmébe vette Gárdos Mariskát; ezek szerzője valószínűleg Kun Béla volt.3 1 A keresztényszocialisták — okulva a kudarcon — kísérletet tettek arra, hogy szervezkedésük védnökeiül megnyerjék a nevesebb egyetemi tanárokat. így történt, hogy újabb gyülésük védnökének felkérték Apáthy Istvánt, a neves zoológust, aki haladó szellemű szociológusként is közismert volt, s gyakori vendége volt a szociáldemokrata választójogi népgyüléseknek. A szociáldemokrata párt helyi vezetősége megkísérelte rábírni a professzort, hogy mondjon le a keresztényszocialistáknál vállalt védnöki tisztéről, de Apáthy kitért a kérés elől. Válaszát az Erdélyi Munkás teljes terjedelmében leközölte, de megjegyzéseket fűzött hozzá, amelyben — 28 Gárdos Mariska: Szállj gondolat . . . Bp. Szépirodalmi, 1961. 164—170. 2g Kolozsvári Friss Újság, 1905. július 24. Vörösök és feketék. 30 Gárdos Mariska: 1. m., 168. 31 Borsányi György: I. m., 16.
