Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
232 JÓZSA ANTAL MUCSI FERENC gyéren létrehozott — területi pártszervezetekhez való szoros szervezeti hozzátartozást, s nem ismerte a szervezeti életnek azokat a normáit, amelyek ma általánosan elfogadottak. A munkásság legnagyobbrészt szakszervezetei, illetve ezeknek a sztrájkmozgalmak vezetésére létrehozott ún. szabadszervezetei révén kapcsolódott a szociáldemokrata pártmozgalomhoz, vett részt a politikai megmozdulásokban, választotta meg képviselőit. A szakmához nem tartozó, főleg szabadfoglalkozású értelmiségiek vagy területi pártszervezetet hoztak létre, vagy — inkább — csatlakoztak a különféle munkásművelődési egyletekhez, s ezáltal vettek részt a mozgalom politikai, illetve kulturális-oktatási tevékenységében.16 Ilyen jellegű feladatok megoldásában vehetett részt a 16—17 esztendős gimnazista is: a munkásoktatás segítése, a politikai gyűlések propagandájában való közreműködés, a szocialista lapok terjesztése tartozhatott bizonyára szívesen vállalt megbízatásai közé. A szocialista eszmék iránti vonzalma alig lehetett ekkor több a kamaszfiú igazság utáni vágyának kielégítésénél, bár olvasmányai révén és szocialista nyomdász-újságírói környezetének hatására viszonylag hamar megismerkedhetett a korabeli közkeletű marxista tanokkal. Emellett az erdélyi főváros színes, eleven élete, az osztály- és nemzeti ellentétek nyílt jelentkezése Kolozsvár politikai életében — amire a másodéves egyetemista már felfigyelt1 7 — olyan további ismeretek forrását nyitotta meg a jószemű fiatalember előtt, amelyeknek a későbbiekben nagy szerepük volt Kun Béla eszmei-politikai nézeteinek formálódásában. 1903 júniusában érettségizett,1 8 s az év őszén beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára. Az egyetem Almanachja szerint három évig volt hallgató, s feltehetően a negyedik — utolsó — évfolyamról maradt ki.19 Márki Sándor, a neves történész, az egyetem későbbi rektora, a világháború idején mint „jogszigorlót" tartotta nyilván, bizonyságául annak, hogy Kun Béla nem adta fel azt a szándékát, hogy — noha 1906 óta nem látogatta rendszeresen az egyetemi előadásokat — leteszi a szükséges záróvizsgákat.2 0 16 A kérdésről bővebben lásd: Kabos Ernő: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek kapcsolatai 1890 és 1918 között. (Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből — Szerk: Bev. Kabos Ernő) Bp.. 1969. Táncsics kiadó, 52—127., továbbá Mucsi Ferenc: Törekvések a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezeti reformjára (1890—1914) Párttörténeti Közlemények, 1981. 1. sz. 17 Említett — és még teljes terjedelmében idézendő — levelében világosan utal pl. az erdélyi nemzeti ellentétek gazdasági okaira. 18 Borsányi György említett monográfiájában az érettségi időpontjául tévesen 1904-et jelöli meg. (12.) 1Q A kolozsvári magyar kir. Ferencz József tudományegyetem almanachja és tanrendje, Kolozsvár. Nyomatott Ajtai K. Albert könyvnyomdájában. 1903—1904, 1904—1905, 1905—1906. lásd még: Ruszoly József: Egyetemi diákélet a századelőn. Kun Béla a Kolozsvári egyetem. „Szegedi Egyetem," 1969. 29. sz; újraközli: „Napjaink", Miskolc, 1986. 3. sz. 6—9. 20 A Szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára. Kézirattár. MS 180. ő. е. A kolozsvári egyetem hadbavonult ifjai. 1914/1916. 11. 1.: „Jogszigorlók, joghallgatók
