Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
228 JÓZSA ANTAL MUCSI FERENC Gyermekkor, tanulóévek Kun Béla 1886. február 20-án született a Szilágyságban. Születési helye valószínűleg az egyik járási székhely, Szilágycseh nagyközség volt. Apja, a Bihar megyei Varsándon született Kóhn Mór, ebben az időben a járáshoz tartozó Lele községben volt körjegyző. Az elsőszülött fiú édesanyja, Goldberger Rozália, szilágycsehi születésű volt s szülei mindvégig ott is éltek. Mind a két család a kispolgárság alsó rétegeihez tartozott. A szilágycsehi izraelita hitközség korabeli anyakönyvében,2 amely pontosan rögzíti a gyermek születésének időpontját, „a szülék lakása és a gyermek születési helye" című rovatban a következő bejegyzés található: „Lele, Szilágycseh." Kun Béla hivatalos irataiban születési helyként a későbbiekben is Szilágycseh szerepel (maga is ezt írta különböző kérdőívekre), de a család és Kun Béla özvegye is egyöntetűen Leiét tekintette születési helynek. Ezt a véleményt alátámasztja az a tény, hogy a család ekkor valóban Leién élt, ahol ma is áll az a szerény parasztház, amelyben Kun Béla gyermekkorát töltötte. Lehetséges, hogy csupán az anyakönyvi bejegyzés történt meg a járási székhelyen, de az sincs kizárva, hogy édesanyja a szülés idejére Szilágycsehben lakó szüleihez költözött, s így az anyakönyvi bejegyzés a kettős helységnévvel az akkori valóságos helyzetet rögzítette. A lelei körjegyzőséghez, amelyben Kóhn Mór volt a körjegyző. Leién kívül még két, zömében román lakosságú község tartozott: Hadadgyőrtelek és Menyő. Hozzá tártozott még két — ma így mondanánk — szórványtelepülés: Hadadpuszta és Sándorpuszta. A szomszéd községben, Hadadon, ahol a szűkebb környék földbirtokosának, a Dégenfeld családnak a kastélya állt, sváb telepesek is laktak. Leién a magyarság volt többségben, de a románság is jelentős számú volt. A ház, ahol Kun Béla gyermekkora telt, egy román család portájával volt szomszédos, a gyerekek összejártak. A faluban a magyar és a román szó egyaránt az érintkezés nyelve volt. A románok a jegyzőség területén 1848 előtt nagyrészt jobbágyok voltak, a magyarok viszont szabad parasztok, akiknek ősei az erdélyi fejedelmek hadseregeiben szolgáltak, kiváltságlevelekkel rendelkeztek. A község parasztsága szívós küzdelmet folytatott a Dégenfeld birtok terjeszkedése ellen. Az úrbéri rendezés, amely éppen Kóhn Mór jegyzősködése idején fejeződött be, sok feszültséget teremtett. A rendezésben a körjegyzőnek is szerepe volt, aki nem éppen a Dégenfeldek szájaíze szerint járt el. A feszültségeket növelték a Dégenfeldek és a környék másik nagybirtokosi családja, a Wesselényiek közötti ellentétek is. Mindez alapvetően befolyásolta a jegyző tevékenységét és sorsát is. 2 Arhivele Statului jud. Zaläu. — Colectia registrelor de stare civilä. Dosarul Nr. 228. Registrul de náscuji. Confessiunea: izraeliéi. Localitatea: Cehu-Silvaniei. Kun Béla 1905-től kezdte szignóként vagy írói névként használni a Kun családnevet. 1907. és 1908. évi pereiben már ezen a néven szerepel a periratokban. Az anyakönyv tanúsága szerint az egész család hivatalos névváltoztatására 1916-ban került sor (azzal összefüggésben, hogy Kun Sándort, Béla öccsét, frontszolgálatáért arany vitézségi éremmel tüntették ki).
