Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
A ZSITVATOROKI SZERZŐDÉS TÖRTÉNETE 17 ajándékokhoz. Ebben az időben Mátyás még azzal is nyomatékot adhatott követelésének, hogy békekötés nélkül az ország rendjeinek a határok biztosítása kétszer annyi pénzébe kerülne. így végül beleegyeztek a rendek abba, hogy 3 0000 forintot Mátyás rendelkezésére bocsátanak.6 0 Ekkor még volt némi eredményük a főherceg bátyjához, II. Rudolfhoz intézett figyelmeztetéseinek is. Mátyás sürgette a szerződésben meghatározott összeg lehető leggyorsabb átszállítását Prágából Bécsbe, hogy a tárgyalásokat a törökökkel megkönnyítse.6 1 Viszonylag rövid idő múlva meg is érkezett Prágából_50000 forint értékű ezüstnemű, amit, ahogy a portára küldendő ajándékoknál szokás volt, 70000 forintra értékelhettek fel. Azonban a törökökkel folytatott tárgyalások során már megegyeztek abban, hogy a 200 000 forintból csak КХЦЮО forint értékben lehet ajándéktárgyakat adni, és ebből az összegből ezüstneművel csak 30000 forintnak megfelelő érték egyenlíthető ki.62 Mátyás és a bécsi udvari kamara ezt követő számtalan figyelmeztetése — mivel a kamara nem rendelkezett a megfelelő eszközökkel, sőt reménye sem volt arra, hogy kölcsönt szerezzen, mert nem tudott semmi biztosítékot sem nyújtani a hitelezőknek6 3 — eredményes volt; 1607 márciusában az ajándékoknak legalább a fele ajándéktárgyak formájában megérkezett Prágából Bécsbe, s ezeket már áprilisban Budára szállították.64 A törökök számára ez volt az első konkrét jele annak, hogy Mátyás igyekszik a zsitvatoroki szerződés feltételeit teljesíteni. Mert a követségre kijelölt von Teufel báró már 4 hónapja Bécsben tartózkodott, anélkül, hogy a ratifikációs okmánnyal és az összes ajándékkal útnak indították volna. Míg II. Rudolf mindenekelőtt időt akart nyerni egy új török elleni offenzíva számára. Mátyás részletesen kifejtette neki az okokat, melyek a katonai fellépés ellen szóltak: a határon lévő csapatok zsold és élelem hiányában már bomlófélben voltak, a birodalmi gyűléstől nem várhattak további segítséget a törökök ellen, akik viszont a maguk részéről abban mesterkedtek, hogy a hajdúkat és a tatárokat a Habsburg-országok ellen küldjék. Ha új háború törne ki a törökökkel, akkor minden magyar a törökök oldalára állna.65 Ez a legutóbbi szempont alapvetően meghatározta Mátyásnak az elkövetkező időben folytatott politikáját. Magyar részről a bécsi békét, amely a protestánsoknak vallásszabadságot biztosított, és a zsitvatoroki békét, amely Magyarországon a 60 Wien HHStA Türkei 90a Fol. 129. sk. Mátyás a felső-ausztirai rendekhez, 1606. VIII. 18. 61 Wien HHStA Ungarn Alig. Akten Fasc. 150 Fol. 87 sk. Mátyás II. Rudolfhoz, 1606. IX. 16. 62 Wien HKA Reichsakten 174 Fol. 375 sk. Mátyás II. Rudolfhoz, 1606. IX. 16. 63 Uo. Fol. 256. A bécsi udvari kamara emlékirata II. Rudolf számára, 1606. X. 5. 64 Ez Hans Ursenpeck II. Rudolfhoz küldött jelentéséből derül ki, 1607 április elején Ursenpeck arról értesítette a császárt, hogy az „ezüst- és aranytárgyakból" álló ajándék fele már Budán van, és a még hiányzó 100000 forintot az ajándékra II Rudolf azonnal küldje Bécsbe. Wien HKA Reichsakten 174 Fol. 372. 65 Wien HHStA Türkei 91a Fol. 17—20 Mátyás II Rudolfhoz, 1607. III. 15. Vö. az 1607. V. 22-i terjedelmes emlékirattal, amelyet a bécsi udvari kamara „hátrahagyott és kiküldött" tanácsosai készítettek Mátyás számára, hogy a császárt a békekötés szükségességéről meggyőzzék. Wien HKA Reichsakten 156 Fol. 535—540. 2 Századok 1986 I
