Századok – 1986

Folyóiratszemle - Fjodorov G. B.–Polevoj L. L.: Burebista és Decebal „királysága”: törzsszövetségek vagy államok 214/I

FOLYÓIRATSZEMLE G. В. FJODOROV—L. L. POLEVOJ BUREBIST A ÉS DECEBAL „KIRÁLYSÁGA": TÖRZSSZÖVETSÉGEK VAGY ÁLLAMOK? Évszázados historiográfiai vitatéma alapkérdéseiben kísérelnek meg eligazodni és eligazítani a szerzők. Álláspontjuk argumentálására imponálóan gazdag irodalmat, forrásbázist vonultatnak fel. A címben is jelzett divergáló értelmezések egyike szerint az i. e. 3—1. században kialakult a korai román államiság. (Ezért is ünnepelték a közelmúltban 2050. évfordulóját). A másik felfogás képviselői — a szerzők is — úgy vélik, hogy az államszerveződés alapfeltétele, a termelőeszközök tulajdonviszonyai alapján elkülönült antagonisztikus osztályok a római hódításig (i. sz. 2. sz.) sem váltak determinánssá. A polemikus értelmezések alapját abban látják, hogy igen szük az írásos forrásbázis, ami van, az is rendkívül lakonikus, utalásszerű, lehetővé tesz eltérő értelmezéseket. A régészeti leletek (sírok, településmaradványok, pénz, érme-kollekciók) biztosabb fogódzót jelentenek a társadalmi, etnikai, politikai viszonyok feltárásához — de ezek is elégtelenek. Lingvisztikai források pedig szinte nem állnak rendelkezésre. A feldolgozott, ismert források, a kutatási eredmények alapján követik nyomon a szerzők a géta, dák törzsek gazdasági-társadalmi, illetve politikai viszonyainak fejlődését az i. e. 6. — i. sz. 2. sz. között. Herodotos alapján a törzsi arisztokrácia által vezetett katonáskodó törzsek voltak a géták az i. e. 6—5. században, a perzsa hadjáratok (Dareios) idején. A sírfeltárások szerint együtt temetkeztek ugyan a harcosok és a közemberek, de a tagolódást mutatja, hogy az előbbieket lóval és fegyverrel hantolták el, arányuk a leletek alapján kb. 30 százalék lehetett. Más görög auktorokat is idézve a géta törzsszövetségek településterületét a Közép-Duna vidéktől a Dnyeszterig, a Balkán-hegységtől az Északi Kárpátokig jelölik a szerzők. Rámutatnak, hogy a macedónoknak is ellenálló géta törzsszövetségek az i. e. 4—3. században nem minden géta törzset foglaltak magukba, ugyanakkor más etnikumokat is bekebeleztek. Egészen az i. e. 2. századig egyértelmű volt a trák, görög hatás. Fejlődött a földmüvelés, használtak ekevasat, ismerték a fazekasságot, a megjelenő munkamegosztás a kereskedelem kialakulásához vezetett, helyi pénzek is előfordultak a feltárásokban. Dobrudzsa, Olténia területén tucatnyi géta éremtípust tártak fel a régészek. Ezek is görög hatást tükröztek, s a mellettük talált jelentősebb görög pénzleletek csak részben származhattak a kereskedelmi kapcsolatokból, inkább hadizsákmánynak, illetve váltságpénznek tekinthetők. Az időbeli és térbeli egyenetlenség, ami a pénzleletekre, de a település-maradványokra is jellemző, arra utal, hogy térben és időben is változott, mikor melyik géta törzs ragadta magához a térségben — átmenetileg — a vezető szerepet. Ennek a folyamat-állapotnak egyik állomása Burebista „uralkodása" az i. e. 1. században. A román történetírás centralizált géta—dák államként értelmezi ezt az időszakot. A szerzők megállapítják a termelőeszközök fejlődését (vasfeldolgozás, tucatnyi kézműves mesterség elkülönülése stb.), rámutatnak ennek lehetséges társadalmi, politikai következményeire, de a római hódításig (1. sz. vége) nem látják bizonyítottnak az állam kialakulása belső feltételeinek meglétét pl. Burebista, de Decebal későbbi „királyságában" sem. Az állam kialakulását valló kutatók pl. numizmatikai adatokra hivatkoznak. Kimutatják a római pénzek tömeges elterjedését. Az i. e. 2—1. sz. fordulójáról 18 ezer érmet tártak fel. Az i. е. 1—i. sz. 1. sz. fordulójáról kb. 30 ezret. Az áru- és pénzviszonyok ugrásszerű fejlődését argumentálják ezek az adatok? Szerzőink szerint nçm. Mert a feltárt éremanyag súlya kb. azonos ( 120—130 kg ezüst), tehát nem lehet szó minőségi változásról. Úgy vélik, hogy a géták—dákok „pénzforgalma" a rómaiakkal nem haladta meg a birodalom más barbár szomszédainál tapasztalható mértéket, amelyek szintén legfeljebb