Századok – 1986

Történetirodalom - Sugár István: Lehanyatlik a török félhold (Ism.: Haraszti György) 196/I

198 TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь Nem sok jó mondható a könyv fényképfelvételeiről, reprodukcióiról, szövegközi vázlatairól sem. A péterváradi erődítmény alatt méltóságteljesen elúszó gőzhajó képéhez (319.) hasonló fényképfelvételek nem feltétlenül keltik a történeti hitelesség illúzióját. Sugár adatközlése teljességgel esetleges, kusza és logikátlan. Például Kanizsa 17. századbeli látképénél jelzi (239.), hogy az a Neu eröffnete ottomanische Pforte című, 1690-ben megjelent műből származik (szerző, megjelenési hely?), de ugyanakkor gróf Friedrich Veterani altábornagy arcképénél (336.) már hiányzik a lelőhelyre utalás, jóllehet ez a metszet kézen-közön nyilvánvalóan egy, az előzőhöz kapcsolódó munkából (Ricaut: Der neu eröffnete ottomanische Pforte Fortsetzung, Augsburg, 1700) került ide. A törökellenes felszabadító harcokkal kapcsolatos badeni tartományi múzeumban őrzött képek és tárgyak forrása egy 1955-ben megjelent karlsruhei kiállítási katalógus. Húsz további képnél is könnyen kinyomozható az eredeti lelőhely, mivel azokat — hivatkozás nélkül — Sugár a Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent ,A Magyar Nemzet Története' 1898-ban megjelent VII (írta Acsády Ignác) és VIII (szerzője Marczali Henrik) kötetéből vette át. A képek, metszetek sokszor csonkán és/vagy torzítva kerülnek közlésre. (így például a 19., 71. — itt épp a készítő neve maradt le! —, a 95., a 128., a 200., a 263., a 336. oldalon lévő metszetek esetén.) A feliratok gyakran olvashatatlanok, a részletek alig kivehetők a jó nyomdai munkát aligha dicsérő, egységesen barna színárnyalatú, silány kivitelű illusztrációkon. A szemléltető anyag átvétele meglehetősen figyelmetlenül történt. Ez olykor durva hibákat eredményez. Szakály Ferenc kis könyve (A mohácsi csata. Bp., 1975) nyomán közli Sugár — újfent hivatkozás nélkül — Szabács várának perspektivikus képét (457.), mint írja, egykorú metszet után. Sajnálatos módon ez az egykorú metszet az 1493-ban megjelent Schedel-féle világkrónikából származik. Az 1685-re datált szpáhi és janicsárábrázolás (28., 465.) eredetije 1577-ben készült; id. Hans Weigel fametszetei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában. A könyv térképein rapszodikusan hol van lépték, hol meg nincs. Legalább négy esetben — 85., 172., 284., 339. — a távolságok kilométerben vannak megadva méter helyett, így keletkeznek az ország méretű városok, helyezkednek el egymástól százmérföldekre az ellenséges seregek. A 6. oldalon lévő ábrán a török hódoltság 1544 és 1664 évi határa is felcserélődött. (Ez egyébként nem újkeletű .elrajzolás', a hibás ábrázolás már Sugár 1979-ben publikált, ,A budai vár és ostromai' című könyvének 167. oldalán is megtalálható.) A csak nagyon szórványosan bemutatott hibákra a koronát (majdhogynem szó szerint) II. Musztafának (1695—1703) a karlócai békekötés okmányán szereplő tugrája (409.) teszi fel. A szultán kézjegyéül szolgáló tugra a feje tetejére van állítva. Hogy a 180 fokos elforgatás szükségességéről meggyőződhessünk, nem szükséges az okmány eredetijét a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv Türkische Urkunden und Staatschreiben gyűjteményében megtekintenünk, elegendő, ha fellapozzuk Acsády könyvének 506. oldalát; ő még tudta, hogy az írás egynémely keleti nyelveknél jobbról balra halad. Szerkezetileg a könyv szétesik, érződik a saját mondanivaló és az egységes koncepció hiánya. A kronologikus felsorolás menetét alkalomszerűen hosszabb-rövidebb elméleti fejtegetések szakítják meg; ezek többnyire csak lazán kapcsolódnak a főszöveghez, terjedelmük a pusztán leíró részekhez viszonyítva aránytalanul csekély. A szerkezeti kiegyensúlyozatlanság talán legszembetűnőbben a Rákóczi-szabadságharc és a törökországi kuruc emigráció (412—419., 451—454., 484—486.) sommás tárgyalásában mutatkozik meg. A felmerülő problémák érdemi tárgyalására nem kerül sor. Ebben a részben például Sugár fel sem veti azt a kérdést, hogy miért nem avatkoztak be a törökök Magyarországon a számukra kedvező időpontban 1703 és 1711 között. Az 1683-as év hadieseményeinek ismertetése után egy meglehetősen elnagyolt vázlat foglalkozik a török birodalom 17. századi hanyatlásával (26—34.). Sugár szerint a hanyatlást az okozta, hogy az „.. .Oszmán Birodalom az első nagy földrajzi felfedezések után — amikor a fejlettebb országokban