Századok – 1986

Történetirodalom - Olderogge A. D.: Epigamija (Ism.: Füssi Nagy Géza) 185/I

TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь eredeti célját. Nyelvi fejtegetései mellett (nyelvtana ma is használható) értékes adatok tömegét közli a bakongó nép életéről. Ezek közül emeli ki Olderogge a XVIII. fejezetet, amely a rokonsági és vagyoni viszonyok értékes kommentárokkal ellátott terminológiáját tartalmazza. Szerinte ez az anyag tekinthető a turano-ganovan típusú rokonsági rendszer első hiteles leírásának. A szerző a rá jellemző filológiai igényességgel elemzi magukat a terminusokat, részben Brusciotto eredeti rendszerezésének megfelelően, részben pedig a modern kultúrantropológia eredményeinek alapján kialakított új csoportosításban. Leszögezi, hogy tiszta rokonsági rendszerekkel csak elvétve találkozhatunk elszigetelten élő archaikus kultúrájú népcsoportok esetében, s ennek alapján a bakongo terminológiában is kimutatja a turano-ganovan és a crow típushoz sorolható elemeket. A következő tanulmány a szintén a Kongó medencében élő nkundu nép nemzetségei közötti úgynevezett nkita kapcsolattípust elemzi. Ennek funkciói többszintúek. Lényegében az egy-egy törzshöz tartozó nemzetségek közötti potenciális házassági viszonyok alkotják azt a tengelyt, amely körül szerveződik a változatos jogi és gazdasági szempontokat is magába ötvöző nkita szisztéma. Fontos megfigyelés, hogy a nkundu nemzetségek háromféle, rendszerint oppozíciós párokat alkotó szervezetben foglalhatják el helyüket. E párosítások többszörösen rétegződnek egymásra, s az avatatlan vizsgálódó szemében zavarossá teszik az egyébként tiszta logikus elemekből épitkező rendszert. Az első típushoz tartozó oppozíciós párosítás valószínűleg a nemzetségek osztódása révén jött létre. Itt a szervezet magvát a batomoro („idősebb fivérek") nemzetség és a vele szemben elhelyezkedő bironyára belőle sarjadt néhány bokune („fiatalabb fivérek") nemzetség alkotja. A második felosztás elve tévedésen alapul. Többek véleménye szerint a nkundu terminológiában a wise szó apai-, a bonjangu szó pedig anyai-ági nemzetséget jelöl, s e két, egymással házassági kapcsolatban álló résznemzetség éppen ilyen talajon alkotna mintegy új nemzetséget. Itt azonban csak a klasszifikációs típusú családi szintű rokonsági terminológiáról van szó, amelynek megfelelően a két említett szó jelentése: wise 'apák', bonjangu 'anyák'. A harmadik típusú felosztásnak csupán az EGO szempontjából van értelme. Az eto elnevezéssel a mindenkori apa, míg a nkasa szóval az anya nemzetségét jelölik, fgy tehát az a csoport, amely egyesek számára eto, mások számára lehet nkasa. A tanulmány címét adó nkita rendszer leírásai és értelmezései ellentmondásosak a nemzetközi szakirodalomban. Olderogge nagynevű kollégáival polemizálva a következő megállapításra jut: a házasodási szokások e népnél korábban megkövetelték a „vőlegénytől", hogy családjának végzett munkával érdemelje ki leendő felségét. Később kialakult a fizetéssel realizálható nőváltság. A vőlegény nemzetségének nőtagjai számára a menyasszony nemzetsége nkolo, azaz fölérendelt, míg maga amazok számára nkita. azaz segítséggel, munkával tartozó kötelezett lett. A ciklikusság elve itt is érvényesül: ha А В számára nkita, С számára lehet nkolo és így tovább. A dél-afrikai népek társadalmában elterjedt unokatestvér-házasság különböző típusaival és a házasságkötéskor kifizetendő menyasszonyváltság, a lobola összefonódó problematikájával foglalkozik a kötet következő tanulmánya. Az előzőhöz hasonlóan polemizáló jellegű: a szerző elsősorban A. R. Radclift-Brown és W. Eiselen, de kisebb mértékben A. T. Brayant és H. P. Junod e kérdéssel kapcsolatos elméleteit elemzi, bírálja és méltatja saját meggyőződése szerint. Részletesen áttekinti a tulajdonviszonyok feltételezett alakulását és közelmúltbeli állapotát a délafrikai bantu nyelvú népek társadalmi gyakorlatában. Rámutat a földtulajdon (a megművelt földek) törzsinemzetségi, illetve a jószág-tulajdon családi-individuális jellegére. Kiemeli, hogy a jószágállománynak csak az a része került a nagycsalád vagy a nemzetség közös tulajdonába, amelyet menyasszonyváltság fejében lobolakénl kapott, s hogy ezeket az állatokat csaknem kizárólag ugyanilyen célokra volt joga felhasználni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az áru- és pénzgazdálkodás fejlődésével és nagymértékű elterjedésével velejár a nemzetségi társadalom végleges felbomlása. Ennek következtében a lobola intézményének hagyományos funkciója is megváltozik: valóban szinte formális adásvételi ügyletté válik. Ez azonban ne tévessze meg a kérdés kutatóit, hiszen újkeletü, korábban nem létezett jelenségről van szó.