Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
154 FENYVESI LÁSZLÓ Nyilván a fejlett oktatásnak köszönhető, hogy 1546-ban 12, 1559-ben 14, 1562-ben 15 olyan ráckevei adózó háztartásfőt vett jegyzékbe a török, akik deákos műveltségűkkel emelkedtek ki polgártásaik közül.16 0 A „deákok" a 16. században iskolamesterek, nótáriusok, bírók, gazdatisztek voltak, sőt sokan foglalkoztak közülük távolsági és helyi kereskedelemmel is.16 1 Ráckevén 1546-ban és 1559-ben két nős diákot, Mihált és Jovant közvetlenül a görög kalugyer, Nikola neve után regisztráltak;162 ők bizonyára a görögkeleti egyházhoz, a kolostor iskolájához tartoztak. Valószínű, hogy a másik Jovan, valamint Dimitri és Borbás diákok is görögkeletiek voltak. A budai szandzsák egyetlen településén sem vettek annyi diákot jegyzékbe, mint Ráckevén; Budán 1546-ban csak 8,1562-ben 6 diák lakott.16 3 Egészen nyilvánvaló, hogy nem ok nélkül szerződtetett a városi magisztrátus magas szintű görög műveltséggel rendelkező rektorokat Ráckevére: nemcsak a protestánsok számára volt szükség a görög tudományok és az ógörög nyelv oktatására, hanem a helybeli görög közösség érdekében is. Ráckeve 1600 körüli pusztulásával, a görögkeleti népesség megfogyatkozásával lehanyatlott a görög nyelvű oktatás ügye is; a ráckevei püspökség 1629-es, Keviben megszövegezett egyházi törvénykönyvében már csak jámbor óhaj, hogy „ha oly ifjak lesznek, kiknek tudományok megkévánja, görög és deák nyelvet tanítsanak, és hogyha az ifjaknak elméjek engedi, dialecticára is oktassák őket".16 4 A napvilágra került adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a 16. század közepén Ráckeve görögkeleti központban görög eredetű adózók is éltek. Részletezőbb források hiányában a kevei görögök hozzávetőleges létszámának megállapítása nagy nehézségekbe ütközik, s legfeljebb az tűnik valószínűnek, hogy az ezernél több lelket számláló, rendkívül heterogén etnikai összetételű görögkeleti lakónépesség sorain belül a görögök száma aligha lehetett kevesebb, mint bármely más, balkániakpravoszlávok által is lakott hódoltsági hászvárosban. E korban a mintegy ezer ráckevei háztartás egyharmada görögkeleti vallású volt.165 A kevei görögkeletieknek ez a viszonylag magas számaránya érthetővé teszi a kereskedő-mezőváros intenzív árucsereforgalmát, másrészt magyarázatot ad arra, miért csak tucatnyi görög élt Budán és Pesten: a mohamedán, zsidó, magyar és ráckevei görögkeleti kereskedők konkurrenciája miatt üzleti szempontból nem volt kifizetődő a görögöknek, hogy nagyobb tömegben telepedjenek le a török uralom alá került Budán és Pesten. A görög kereskedők igazi fénykora csak a 15 éves háború után kezdődött el, amikor a mohamedán kereskedelem jelentősen visszaszorult, a zsidók egy része szétszóródott 160 Káldy-Nagy, Kanuni. . .1971. 85—95.; uö, A budai... 1977. 261—8. 161 Ld. a 150. j., 590. Káldy-Nagy, Kanuni. . . 1971. 87.; uő, A budai... 1977. 264. 163 Káldy-Nagy, Kanuni. . .1971. 13—15. 164 Mokos Gyula, A herczegszöllösi kánonok. Bp. 1901. 108. 166 Mészáros (Fenyvesi) L.—Hausfalter К., A budai.. .II. 1974. 2. sz. 222—5.
