Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 147 időközben elhunyt. A 200 rác harcost így Zselik vezette hadba 1561—1562-ben. Ennek legalább a fele nőtlen legény lehetett, akik a török kánunnámék rendelkezései értelmében adót nem fizettek.11 8 így a vojnik-katonáskodás miatt mintegy száz családfő maradhatott ki az 1562-es ráckevei adódefterből. Ehhez hozzáadván a várépítkezés felmentettjeit, a bírókat és a papokat, összesen két és félszázra becsülhetjük 1562-ben a ráckevei rác családok számát. Az 1540-es évek közepén 220— 250 görögkeleti család élhetett a népes hászvárosban.11 9 Megállapítható tehát, hogy 1543-tól 1562-ig a ráckevei rác famíliák száma stagnált, vagy legfeljebb egészen minimális mértékben emelkedett. Ugyanebben az időszakban a magyarok száma nagymértékben gyarapodott a székesfehérváriak és a falusi parasztok beköltözése következtében. 1546-ban öt és félszáz családot regisztráltak Kuvinban, melyből három és félszáz magyar nevet viselt. 1562-ben viszont már hat és félszáz tized-fizető családfő viselt magyar személynevet. Nyilvánvaló, hogy a magyar családok egy része is mentesült az adófizetés alól a budai várépítkezésen való részvétel miatt, s ha számukat óvatos becsléssel száznak vesszük, akkor 750 magyar családhoz jutunk. A fenti adatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy Ráckeve szultáni I hászvárosban, a Kuvin-szigeti náhijé székhelyén kb. 1000 család élhetett 1562-ben. Figyelembe véve azt is, hogy néhány tucat magyar hangzású név minden bizonnyal rác polgárt takart, úgy foglalhatunk állást, hogy a nagy népesség mintegy kétharmad része magyar vagy magyarosodó családból, s egyharmada görögkeleti rác famíliából tevődhetett össze a 16. század derekán. 2. Görögök Ráckevén, Budán és Pesten Adatok a 16. századi ráckevei görögökről Mivel a ráckevei görögökről sem készültek a hódoltság idején külön összeírások, rendkívül nagy nehézségekbe ütközik pontos adatokat szolgáltatni e téren; legfeljebb csak szórványadatokra, meglehetősen szűkszavú korabeli közlésekre szorítkozhatunk. Maga a központi görögkeleti építmény, a Boldogasszony-templom mindmáig őrzi a görög művészek keze nyomát. Mint Füves Ödön megállapította, „Ma Ráckevén a görög szellemet elsősorban a műemlék-templom XV. századi ismeretlen bizánci festő által készített freskói hirdetik."12 0 A 15—16. századi freskók a kápolnák megépítése után (ezeket a déli homlokzathoz falazták hozzá, ezáltal a főhajó valamennyi ablakát berakták építőanyaggal) idővel „sötétségbe borultak", majd az 1770-es években egy 118 Uö, Harács.. . 1970. 71—5.; uö. Magyarországi. .. 1970. 20—5. Velics A., Magyarországi.. .II. 1890. 10—11, 56—58.; Káldy-Nagy, Kanuni... 1971. 85—89. 120 Füves Ö., A ráckevei. .. 1959. 120. 10*
