Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 139 utazók6 7 „hosszadalmasan nagy mezőváros"-ról adnak hírt, melyet a település legjelesebb szülötte, a délszláv eredetű, de teljesen elmagyarosodott Skarica Máté két tucatnyi, központi utca, köz és piactér felsorolásával messzemenően alátámaszt 1581-es verses városleírásában.6 8 Az 1562-es ráckevei török adójegyzék 39 „szer-mahallé"-t (mahalle-főnököt) említ meg név szerint.6 9 A mahalle kifejezés török nyelven egy-egy fontosabb utcához tartozó nagyobb településrészt, több házcsoportot, utcát, közt jelent; a turkológusok „városnegyed" értelemben fordítják.7 0 Ráckevének tehát a 16. század derekán minimálisan is 40—80 utcája, köze, piactere lehetett, ami az adott korban és területen valóban „hosszadalmasan nagy", kiterjedt településképre utal.71 Az áruforgalom, a kereskedelem rendkívül jelentős szerepét mi sem bizonyítja jobban, \ mint az, hogy az 158l-es városhistória nyolc élénk forgalmú piacot nevez meg a I kalmárvárosban, melyet a 15 éves háború tett tönkre oly nagy mértékben, hogy a f szigetekre, erdőkbe, nádasokba bujdosott maradék lakosság csak 1605-ben tudta I „Unyonnan szállni" a nagymúltú települést.7 2 Ettől kezdve Ráckeve tipikus alföldi I parasztvárosként fejlődött tovább,7 3 bár egyes időszakokban, mint például a 18. 1 század közepe után, szerb és görög kereskedői ismét fontos regionális szerephez ! jutottak, mint ahogy ezt Füves Ödön kimutatta „A ráckevei görögök nyomában" I kutatva.7 4 J Katonai jellegű adatok is bizonyítják Ráckevének mint görögkeleti centrumnak a jelentőségét a 16. század folyamán. II. Lajos király 1525-ös számadáskönyvének > > 61 Gerlach István, Utazás Pozsonyból Nándorfehérvárra a Dunán. 1573. Közli: Szalay László, \ Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest, 1859. 220—221.; Ungnád Dávid utazása. Ford.: Kovács J. L., jegyz.: Fenyvesi L. Sajtó alatt a Szépirodalmi Könyvkiadó „Magyar ritkaságok" sorozatában, Szalai Anna szerkesztésében. 68 Utcák: Nagy fel, Kép fel, Mellyék, Fehérvári, Olajverő, Nagy al. Akasztófás, Makófalva, Oldal, Hegy, Szent Miklós; közök: Szoros, Fa, Rév, Köves, Szénás; piacterek: Tágas, Malom, Széna, Fa, Kép, Áros, Oldal (ruhás és boros), Rácz (Scaritus M., Kevi... 1581. 4—5. f.; Fenyvesi L., „Mindezeket. .." 1981. 11—15. 69 Káldy-Nagy, Kanuni.. .1971. 89—95. 70 Fekete L., Buda, Pest,Óbuda. . . 1938. 127.; uő, Vác. . . 1942.6—7.; uő.Siyaqat. . .1. 1955. 77.; uő, Budapest... 1944. 84.; uő, A hatvani... 1968. 6.; Káldy-Nagy. Kanuni. .. 1971. 89—95.; uő, Baranya. . .1960. 13—14.; uő, A budai. . .1977. 41.; uő, Harács. . .1970. 108.; Vass Előd, Mohács város.. . 1976. 47.; uő, A szegedi... 1982. 93, 71. p. 13. j. 71 Ld. a 66. jegyzetet! 72 „Ráckeve Második Meg Szállása után levő jó gondviselő Birakk" krónikája = PmL. Rkeve. bírói krónikás könyve (1605—1836), 11. 13 Magdics /., Diplomatarium. . .1888. 94—185.; Mészáros (Fenyvesi) L., Ráckeve a feudalizmus. .1974. 4. évf. 3—16. 74 Ant.Tan. 1959. 117—122. — Bára 17.századból nem sok adat ismeretes a ráckevei délszlávokról és görögökről, mégis figyelemreméltó az a tény, hogy 1628-ban a magisztrátus 17 tagja közül 7 görögkeleti rác volt (Jankovics Tamás, Dömjén János, Swagovith György, Raykovith Tamás, Babytth János, Bossany János, Swagovyth János), s az 1600-as évekből fennmaradt Szakosz ráckevei görög diakónusnak a Boldogasszony görögkeleti temploihban használt díszes, orosz pravoszláv miseöltönye. (Magdics /., Diplomatarium. . . 1888. 82.; Losonci M., A ráckevei. . .1968. 30.)
