Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
134 FENYVESI LÁSZLÓ családnév 17. századi előfordulásából arra következtetett, lehetséges, „hogy a görögök már a török hódoltság idején megfordultak Ráckevén."4 1 Makkai László, Pest megye modern történeti monográfiájának szerzője a 15—16. századi oklevelek és a verses városkrónika alapján Ráckeve kalmárváros jellegét hangsúlyozza.4 2 Littkei Aurél az „Emporium Rascianorum" című Bizozeri-féle műre hivatkozva szintén kiemeli az oppidum kereskedelmi központ szerepét: „Túlnyomóan azonban kereskedők voltak a rácok; Ráckeve volt a kereskedelmi kikötőjük. Itt bonyolították le a rác kereskedők kereskedelmi ügyleteiket."43 A polihisztor Bél Mátyás nagy formátumú, latin nyelvű munkájában 8 oldalon tárgyalta a 15—17. századi Ráckeve történetét,4 4 a mezővárosi archívum eredeti forrásai, az oklevelek4 5 és Skarica Máté 158l-es krónikás verse Janosovits Simon, Ruszi Theodor, Doctor György, Dragovics Mihály, Popovics Márton, Szabados Anasztáz. Kozma Demeterné Knyezsevics Mária, Kozma György (uo. Misc. Ant. 1775—17—104), 1776: Koszta Mihály fia (uo. 1776—17—57). (Vö.: Füves Ö., Apographes... 1961. 197, 198, 208—211, 213—4, 220, 222.) 41 Füves Ö., A ráckevei... 1959. 118. 42 Makkai L.. Pest megye.. . I. 1958. 102—104. 43 Litkei Aurél, Buda-Pest a török uralom korában. Bp. 1908. 41. — A Csepel-szigeten 1502-ben vadászgató Pierre Choque herold, Bretagne-i Anna francia királyné fegyverhírnöke is kiemelte a görögkeleti kereskedők jelentős szerepét: „Magyarországban sok szerb is lakik, ezek nem jó keresztyének, mivel a görög vallás hívei, a kereskedéshez azonban jól értenek és igen megbízhatóak, mivel szavokat mindenkor megtartják." (Régi utazások Magyarországon és a Balkáni-félszigeten 1054—1717. Szerk.: Szamota István. Bp. 1891. 143—144.) Szerémi György káplán szerint a törökkel élénk kereskedelmi kapcsolatban álló kevei görögkeletiek már az 1510-es években elárulták a magyarokat: „Negyedik árulást a kevei rácok követték el, mert ezek is nagyon kereskednek. Mindig bőven voltak áruik, elhoztak Magyarországra, és sátraikban mindig volt egy-két török, s így folyton híven szolgáltak a törököknek." (Szerémi György, Magyarország romlásáról. Ford.: Juhász László. Bp. 1961. 55.) A kevei görögkeletiek sátrakban vásározását megerősíti egy 1520-as ítélőlevél, mely szerint 1520-ban a ceglédi vásáron két kóbor diák két helybelivel megkísérelte kirabolni és felgyújtani a rác kereskedők sátrait, de azok ezt fegyverrel megakadályozták (MOL. Dl. 23—567). 44 Notitia Hungáriáé novae geographico historica. Partis primae, Cis-Danubiane. III. t. Elaboravit: Mathias Bel. Viennae, 1737. 520—527. 45 Ráckeve, illetőleg aldunai jogelődje, a Keve vármegyei Keve(Temes-Kubin, ma: Kovin) oppidum 15—16. századi oklevelei közül Magdics István 1888-ban közzétett 39-et (1405—1536), továbbá hármat a 17., és kettő a 18. századból. Az egyik ráckevei rác kereskedő panaszával kapcsolatos oklevelet „A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára" c. forrásmű közli. Kívülük még 15 középkori ráckevei privilégium-levélnek ismerjük a rövid regesztáját, továbbá sikerült felkutatnunk az Országos Levéltárban öt darab, eredeti oklevelet az 1481—1524 közötti időszakból (MOL. Dl. 16.034, Dl. 26.643, Dl. 82. 649, Dl. 82. 650, Dl. 82. 651.) A forrásművek ráckevei oklevelei: Magdics István, Diplomatarium...l888. I—XXXIX. oki., 1—72.; Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. Bp. 1894. 114—120., III. 1897. 313—4.; Thallóczy Lajos—Átdásy Antal, A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198—1526. Bp. 1907. 22, 24—26, 31, 33, 39, 47, 79, 82, 88—92, 101—131,137—9, 145, 170,186,203—4,262—3,256—7.; Ivánfy Ede, Keve vármegye emléke = Századok, 1872. 6. évf. 149—175.; Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre. I. Pest, 1870. 255—6.; R. Kiss István, A Magyar Helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549—1551. évi leveles könyve. Bp. 1908. 162,198—9, 328—9. — A ráckevei múzeum 45 oklevelet és oklevélmásolatot őriz
