Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 131 közepéről, valamint 1662-ből, 1679-ből, 1680-ból és 1684-ből név szerint is ismerjük.28 Evlia Cselebi híres török világutazó leírása szerint a budai görögkeletieknek a váron kívül, a folyó partján már három templomuk volt, s a pesti rácok is rendelkeztek egy templommal.29 A budai és pesti görögkeleti tömegben a 16—17. században is élhettek görög kereskedők, állami alkalmazottak, adószedők, iparosok, egyházi emberek, révészek, de a főváros történetét kutató szakemberek igen kevés figyelmet szenteltek a hódoltsági görögök kérdésének, noha Budapestnek ma már könyvtárnyi irodalma van.3 0 Buda és Pest katonai.központokon kívül meg kellett vizsgálnunk Szentendre és Ráckeve összeírásait is, hiszen köztudomású, hogy a feudalizmus századaiban mindkét település görögkeleti centrum volt Pest megyében.3 1 Szentendre 16. századi szerepe e téren azonban fölöttébb problematikus. Mint Füves Ödön hangsúlyozza, Szentendre a 15—16. században gazdasági és hajózási szempontból nem volt jelentős település.3 2 Szentkláray Jenőnek, a dunai hajóhadak monográfusának kutatásaiból tudjuk, hogy Mátyás és utódai Győrött, Komáromban, „a csepeli Keviben", Budán, Péterváradján, Zalánkeménben és Zimonyban építettek ki naszádos központokat, mivel e helységekben jelentős számú, nagy hajózási tapasztalatokkal és vízijártassággal rendelkező görögkeleti népesség élt; ám Szentendre e téren sem játszott szerepet.3 3 Füves Ödön feltételesen úgy fogalmaz, lehet, „hogy 28 FeketeL.. Budapest. . . 1944. 129, 164, 169.; Kalendar Szrpszkepravoszlavneeparchije Bacskaza god 1942. 39.; Dusán Popovic, Szrbi u Budimu od 1690 do 1740. Beograd, 1952. 13.; Nagy Lajos, Rácok Budán és Pesten (1686—1703) = Tanulmányok Budapest múltjából, 13. Bp. 1959. 57.; Fekete L— Nagy L., Budapest története... II. 1973. 412. 29 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. I. 1660—1664. Ford.: Karácson Imre. Bp. 1904. 245. 30 összegező tanulmány még egy sem készült a főváros görögkeleti népességéről. A rövidebb időszakot átfogók közül Nagy Lajosé emelkedik ki (Rácok Budán... 1959.). Említésre érdemes, hogy a Budapesti Történeti Múzeum jelenleg 3 görögkeleti szerb, cirill betűs sírkövet őriz a hódoltság utolsó harmadából, melyek közül az egyik állandó kiállításunkon szerepel a földszinten. 1984 novemberében az esztergomi Prímási Levéltárban megtaláltuk a pesti görögkeletiek egy 1686 őszén írt folyamodványának latin fordítását. (Archívum Ecclesiasticum Vetus. 1000—1765. Sub primate Georgio Szécsén. 9. doboz, nr. 276., 3 folio, Pest. 1686.) 31 Makkai László, Pest megye.. .1. 1958. 95—105.; Füves Ö., A ráckevei... 1959. 117—122.; uő Fejezetek a szentendrei. . . 1961. 114—126.; uő, Apographes... 1961. 193—241.; uő, Görögök a Duna— Tisza... 1966. 92—98., uő, A görög kereskedők megjelenése... 1972. 227—231.; Szofrity Pavle, Momenti íz prosloszti i szadasnjoszti városi Szentandreje. Nis, 1903. 3—17.; Ráckevéról Id.: 4. és 39. jegyz. — Eddig mindössze 5 magyarországi görögkeleti centrum múltját tárták fel a kutatók: Szimonovity Radivoj, Szrbi u Baji, Prilog za sztariju etnografiju Bacske = Glasznik Isztoriszkog drustva u Novom Szadu, knj. V. Szv. 1. Novi Szad, 1932.14—23.; Dusán Popovity, Szrbi u Budimu od 1690 do 1740. Beograd, 1952. 393.; uő, Szrbi u Komoranu = Isztoriszki csaszopisz, knj. V. 1954—1955. Beograd, 1955. 193—206., Sztevan Djurdjevity, Szrbi u Szegedinu = Szpomenik, CVIII. Odeljenjedrustvenih nauka. Nova szerija, 10. Beograd, 1960.99— 162. 22 fotó; Ivan Jaksity, Szrbi u Sztolnom Beogradu (od 1543 do 1947 godine). Novi Szad, 1962. 185. 27 fotó. — A ráckevei görögkeletiek fél évezredes történelmi múltja még feltáratlan. 32 Füves Ö„ Fejezetek.. .1961. 114. 33 Szentkláray Jenő, A dunai hajóhadak története. Bp. 1885. 65. 10*
