Századok – 1986
Közlemények - Szaharov A. N.: Orosz–magyar szövetségi kapcsolatok a 9–11. században 111/I
OROSZ MAGYAR SZÖVETSÉGI KAPCSOLATOK A 9- 10. SZÁZADBAN 1 1 5 szövetségi támogatást a magyarok részéről. Ősi forrásainkban nincsenek közvetlen adatok ennek az egyezménynek az értékeléséről, de az azt követő események és a magyarok külpolitikájának elemzése, valamint V. N. Tatyiscsev (18. sz.) „Isztorija"jának adatai, melyekhez ismeretlen, fenn nem maradt krónika-feljegyzéseket használt fel, sokatmondó következtetésekhez vezetnek. Figyelemre méltóak az óorosz állam és Magyarország Bizánc-ellenes, majdnem egymással összhangban történt lépései is a 10. század folyamán. így a 10. sz. 30-as éveiben — a 907- és 911-ben megkötött orosz-bizánci egyezmények után kialakult — tradicionálisan jó viszony a Kijevi Rusz és Bizánc között megszakadt. Miután az óorosz állam megvetette lábát a Fekete-tenger északi partvidékén, a Krím és az Alduna felé vezető átjárón,1 7 magára haragította Bizáncot. Az Impérium nem fizetett többé neki adót. A majdnem harminc éves békét követő ismételt összeütközés a két állam között a 10. század harmincas éveinek a közepére tehető. És ugyanerre az időre esik a magyaroknak az Impérium területeire irányuló újabb nyomása. A görög krónikák, majd később a Poveszty vremennih let azt közlik, hogy 934-ben a magyarok csapást mértek Bizáncra. Elfoglalták egész Thrákiát, és megostromolták Konstantinápolyt. Ezután I. Romanosz Lakapénosz követeket menesztett hozzájuk Theophanész Protovesztiariosz vezetésével. A küldöttek megegyeztek a magyarokkal a békés viszonyok helyreállításáról és a foglyok cseréjéről.1 8 Ez volt a magyar csapatok első támadása Konstantinápoly ellen, ami után Bizánc békét kötött a magyarokkal.1 9 Az ehhez hasonló egyezmények analógiájára ez az egyezség is dokumentáltan magába foglalta, hogy az Impérium adókat fizet a magyaroknak, és bizonyos gazdasági és territoriális követelmények kielégítéséről is szól. Ez a béke egy időre megszüntette a magyaroknak az Impérium határaira nehezedő nyomását. Bizánc kapcsolata a Kijevi Russzal feszült maradt, de nem vezetett háborúhoz. És csak 941-ben kezdett háborút Bizánccal Igor, a kijevi nagyfejedelem. A háború 944-ig tartott, és egy mindenre kiterjedő orosz—bizánci szerződéssel zárult le. Ez a szerződés politikai, katona-szövetségesi, gazdasági és jogi jellegű cikkelyeket is tartalmazott. És ismételten, ugyanúgy mint néhány évvel ezelőtt, most is a Kijevi Rusz és Bizánc viszonyának a kiéleződése egybeesik a magyaroknak a Birodalom határain történő támadásával. Abban az időben, amikor Igor a Konstantinápoly elleni első hadjáratában vereséget szenvedett (941), beszervezte a varégok csapatát és a besenyők zsoldos lovasságát, megindította a második hadjáratot a Duna irányában (943—44), a magyarok pedig Bizánc területén portyáztak. A magyarok táborába ismét elküldték Theophanészt, aki sikereket ért el a megbeszélések folyamán; „békeesküt" tetetett le velük a megbeszélések során, azaz helyreállította a két állam közötti békés kapcsolatokat. 17 Ld. erről részletesebben: Szaharov, A. N.: i. m. 223—229. 18 Regest, N. 626. " V. M. Osztrin: Knyigi vremenynija i obraznija Georgija mnyiha. „Hronyika" Georgija Amartola v drevnyem szlavjanszkom perevogye. Tyekszt, isszledovanyija i szlovarj, I. rész, text. Pg., 1920. 563. 8*
