Századok – 1986

Történetirodalom - A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században (Ism.: Bán Judit) 1148/V–VI

1148 TÖRTÉNETI IRODALOM aranygyapjas rendet. Az investiturát a következő évben Lipót császár végezte a bécsi Burg lovagtermében. A herceg ekkor mindössze 24 éves volt! Az 1688-as év Savoyai Jenőt ismét Magyarországon találja. Augusztusban részt vesz Belgrád ostromában, de a döntő roham előtt az egyik térde fölött egy puskagolyótól megsebesült. Emiatt visszatért Bécsbe, ahol Turinból hozott orvos gyógyította. A sebesülés, amely augusztusban történt, olyan súlyos volt, hogy a herceg karácsonyig járni sem tudott. Ezt követően Savoyai Jenő a nyugati fronton, a franciák és az olaszok ellen ért el sikereket. Ennek köszönhette, hogy Starhemberg javaslatára a császár 1697-ben a magyarországi hadak főparancsnokává nevezte ki. A herceg hamarosan a helyzet ura lett és még abban az évben a döntő zentaigyőzelemhez vezette a sereget. A karlováci békében Lipót egész Magyarország ura lett, ami Leopold von Ranke szerint Ausztria nagyhatalmi pozíciójának az alapja. A francia hegemónia elleni harcban, ami a spanyol örökösödési háborúban érte el a tetőfokát, Savoyai Jenő az európai történelem kulcsfigurája lett. A háború nagy győzelmeket hozott, de a célt: a spanyol monarchiát osztatlanul a Habsburg-háznak megtartani, elsősorban József korai halála miatt, nem érte el. Savoyai Jenő barátjával, Marlborough herceggel rányomta a bélyegét a hadi eseményekre, amelyeket Franciaországba tett át. Csak több mint 10 évi háború után kötött békét. Néhány évvel később csodálta Európa a legendás péterváradi és belgrádi győzelmet. A táborban ekkor keletkezett a világhírű ének a nemes lovagról; a herceget mint a nyugat megmentőjét ünnepelték. A későbbi történetírók Hannibálhoz és Napóleonhoz hasonlították, amiért 1701 májusában teljes hadseregével, tüzérségével, málhájával átkelt az Alpokon. De talán ennél is többre értékelhetjük, hogy 1708-tól intézkedéseket tett az egyenruha és fegyverzet (új fegyver: a flinta) egységesítésére. Mint a haditanács elnöke (1703-tól) létrehozta a Genieschule-t, amelyből teréziánus katonai akadémia fejlődött ki. Nagyjelentőségre emelkedtek a fémből és üvegből való kézigránáttal felszerelt gránátosok. Megkísérelte egységes szolgálati szabályzat bevezetését is. A szerző azonban nemcsak Savoyai Jenőt, a katonát mutatja be, hanem az államférfit, diplomatát, mecénást és magánembert is, aki ismerte a felvilágosodott tanokat, olvasta az aufklaristák műveit. Mint az építkezések támogatója kapcsolatban állott Martinellivel, Fischer von Erlachhal és Hildebrandt-tal. Ezzel kapcsolatban elég utalni a ráckevei kastélyra, a bécsi Belvedere-re, vagy a hatalmas könyvtárára. Magyar kapcsolatai közül megemlíti a szerző, hogy a herceg szívesen vadászott Féltoronyban, és barátságban állott a szép Lórival, gróf Batthyány Eleonórával (198). A kötetet precíz leszármazási táblázatok egészítik ki, amelyek a mondanivaló megértését megkönnyítik, és csak példaként állíthatók a magyar szerzők elé is. Hasonló célt szolgál a bécsi központi hatóságok vezetőinek, valamint a cároknak, a szultánoknak és a pápáknak az archontológiája. Nem is beszélve a szöveget tarkító, magyar kiadványban csaknem elképzelhetetlen számú (265) képről. Kállay István A MAGYARORSZÁGI ÉRTELMISÉG A XVII—XVIII. SZÁZADBAN Szerk.: Zombori István Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága. Szeged, 1984. 1511. 1984. március 5—6-án a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága tudományos konferenciát rendezett Szegeden Bél Mátyás születésének tricentenáriuma alkalmából. A témáját tekintve úttörő konferencián elhangzott előadások a 17—18. századi magyarországi értelmiség különböző szempontú vizsgálatával foglalkoztak. A bemutatásra kerülő kis példányszámban kiadott kötet az ott elhangzott előadások anyagát tartalmazza. A gyors megjelentetés lehetővé tette, hogy az érdeklődők az új kutatási eredményekkel minél hamarabb megismerkedhessenek. A kötet anyagát a szerkesztés sorrendjében ismertetem.