Századok – 1986
Történetirodalom - A táguló világ magyarországi hírmondói XV–XVII. század (Ism.: Varga Katalin) 1139/V–VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1141 Jordán Tamás mint a hadsereg orvosa írta le tapasztalatait, megfigyeléseit a Veszprém—Komárom—Győr térségben állomásozó császári seregben fellépő kórról, a „morbus Hungaricus"-nak nevezett betegségről. Jordán közölte a gyógyítás és a védekezés módjait is. A sokoldalú humanista Dudith András mellett Báthory István orvosa, Marcello Squarcialupi is elveti az 1570-ben felbukkanó üstökös kapcsán a felmerülő legkülönfélébb babonás jóslásokat. A szemelvények ezekből a racionális magyarázatokat kereső értekezésekből nyújtanak ízelítőt. A németújvári főúri udvar, elsősorban Batthyány Boldizsár tudományos érdeklődését bizonyítja a kiváló botanikus, Clusius magyar flórát tanulmányozó munkája. Mint Erdély földrajzának első ismertetője képviseli a padovaiak idősebb nemzedékét Verancsics Antal. Unokaöccse, a tudós humanista és polihisztor Verancsics Faustus jelentőségéhez képest — terjedelmi okok miatt — csak szerényen van jelen, ötnyelvű munkájának, az európai jelentőségű Machinae novae (Új gépek) című, ötleteit, találmányait (saját?) rajzai kíséretében bemutató munkájának függelékét közli a szerkesztő. Hogy egy-egy iskola légköre mennyire meghatározó, jól szemlélteti a padovai fejezetben bemutatott tudósok (költőkkel, történetírókkal, politikusokkal kiegészülő) társasága, a pozsonyi kör. Szép számmal tettek szert természettudományi ismeretekre Krakkóban is a magyarországi diákutazók. A magyar és a lengyel városok közötti élénk kereskedelem, a viszonylagos közelség megkönnyítette az odautazást és az ottani tartózkodást. „A kereskedők különféle kárhozatos tévedéseinek elhárítása és megszüntetése" miatt voltak köztük, akik a gyors számolási módszerre akarták megtanítani tanítványaikat (pl. a lőcsei származású Pauschner). Honterus János neve a hazai földrajzi irodalom kezdetét jelzi számunkra. Georg Wernher behatóan foglalkozott a budai hévizekkel. Műve az első ilyen jellegű munka. Waczulik Margit „szakszerű kísérete" Krakkóból egy főiskola-jellegű lengyel „gimnázium" felé visz: Gdanskba. A fejezetben bemutatott legjelentősebb egyéniség természetesen Szepsi Csombor Márton. A tanulmányainak színhelyét bemutató és a Bán Imre elemzése óta a legszebbnek tartott Párizs fejezetből következik egy-egy részlet, a régi magyar irodalom legszebb és legmélyebb Párizs-élménye. És persze a már magyar nyelvű Europica Varietas egy részlete. S tőle olvasható az első ásványtani vita is, tudniillik a fémekről írott értekezése. Ezt a fejezetet is színesíti útikönyv. Frölich Dávid hasznos útmutatóival ismerkedhetünk. A Magyarországról származó, külföldön tanuló diákok ránk maradt vitái között igen sok a wittenbergi. A válogatásban is szép számmal kaptak helyet tárgykörük szerint a fizikai (pl. a légköri jelenségekkel foglalkozó) dolgozatok, azután a világ megismerésével kapcsolatosak, továbbá az orvosi viták. A megismerésben a tapasztalás fontosságát hangoztató, Bacon elveit valló tudós, a kora modern egyéniségének számító Bayer János műveit egy felállítandó akadémia kézikönyveiül szánta. Tanítványa, az első magyar atomista mű szerzője, Czabán Izsák, akinek tudósi munkálkodása már az egyetemi disputánál magasabb szintű önálló tudományos művet eredményezett. A harmadik részben a szerkesztő a gyakorlati életben szükséges ismereteket átadó müvek közé — és immár itthon készült értekezések világába kalauzol. Földrajzilag Pozsony és Sopron környékén, illetve Sárvár és Németújvár közelében, keleten pedig Debrecenben (Melius Juhász Péter) és Erdélyben, északon Kassán és Eperjesen megmutatkozó, természettudományosnak mondható, valamint a számolás iránti érdeklődésről tanúskodó legjellemzőbb törekvések bemutatásával. Gyulafehérvár és Sárospatak, továbbá a Pázmány kezdeményezésére 1635-ben kialakuló nagyszombati egyetem története, szellemisége méltán kap jelentős helyet a válogatásban. Majd az Angliában tanuló — főleg — orvosok mellett a németalföldi szabadságharc idején és győzelme után megalakult hollandiai egyetemeket látogató magyar diákok bemutatása zárja a kötetet. Közülük a legjelentősebb egyéniség Apáczai Csere János. Az Encyclopédiájának hatodik, a csillagászatot tárgyaló részét emeli ki a szerkesztő válogatásában. A szemelvény is világosan meggyőz arról, hogy Apáczai nemcsak kartéziánus, hanem világképét illetően határozottan kiáll a kopernikuszi rendszer mellett. Ez a korszak már a descartes-i elveket magukénak valló, az emberi test összhangját hirdető, a gondolkodás fontosságát hangsúlyozó filozófiai műveket mondhat magáénak. A legnagyobbak közül talán legjellemzőbbként Pápai Páriz Ferenc polihisztori munkássága emelhető ki a könyv ezen utolsó fejezetéből. A kötetet összeállító, gondozó Waczulik Margit nagy munkát végzett. Igényességének és alaposságának köszönhető, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozata újabb jó kötettel gyarapodott. S. Varga Katalin 16*
