Századok – 1986

Figyelő - Szabó-János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI

FIGYELŐ 1123 4. Az egri várban tartózkodó valamennyi ember létszáma volt az ostrom kezdetekor mintegy 2000 fő. Szó sem lehet arról, hogy 2000 katona védte a várat.e 5. Az Erdélyből keltezett levelek ismeretében bizonyossággal állíthatjuk, hogy Dobó kezdettől fogva átmenetinek tekintette ottani tartózkodását. Nem kapott ajándékul és nem vásárolt egyetlen négyszögöl földet sem. Más kérdés, hogy Szamosújvár birtokjövedelméből részesedett, mivel az uralkodó erdély vajdai tisztsége idejére családi központjául Szamosújvárt jelölte ki. Déva vára a hivatali központját képezte, ahová állandóbb jelleggel Dobó az öccsét, Domokost küldte/ 6. Dobó Istvánt 1556. dec. 6-án vették őrizetbe Kolozsvárt és egy héten belül már Szamosújvár tömlöcében találjuk. Innen szökéssel 1557. november 6-án éjfélkor szabadult. 11 hónapos börtönidejének a második felét a vár alsó pincéjében töltötte. Mindez szerintünk nem illik a „hamarosan való szabadulás" fogalmához. Lásd Dobó István levelét Vizkelety Györgyhöz, amelyet 1556. december 9-én írt Kolozsvárott (OL P-707 f. 212 et D-38.). Továbbá Dobó levelét Nádasdy Tamás nádornak 1557. dec. 10-én Szerednyéről.8 7. Dobó István sohasem volt Léva kapitánya. A lévai vár és uradalma 1558-ban ugyanis királyi adományként a tulajdonába került, és ő nevezett ki Léva várába kapitányt. 1558-ban Horváth Bertalant, de vele nem volt megelégedve, és ezért 1559-ben leváltotta. Horváth utódja e tisztségben Chutor Endre lett.g

y 8. Dobó Istvánt Giovanni Midhiel velencei követ Pozsonyból 1569. október 12-én kelt levele szerint október 12-én vették őrizetbe. Ennek egyetlen más forrás sem mond ellent, és a velencei követ jólértesültsége vitán felül áll.h 9. Dobó István aligha 1572. április 17-én szabadult, hanem minden bizonnyal május 14-én, ahogy a sorsát kitűnően ismerő és később a halálhírét a királynak jelentő Istvánffy Miklós megírta. Egyedül Istvánffy írta meg azt a — 13 éve más forrásból ellenőrizett' — tényt, hogy Dobó 1572júniusában halt meg, Istvánffy fogalmazásában a május 14-i kiszabadulása utáni másik hónapban szerednyei várában.j

— Nagyon valószínű, hogy az Életrajzi Lexikon cikkírója az állítását egy 1572. április 16-án kelt térítvényre alapozta,k

amelynek az aláírása Dobó szabadulásának a feltétele volt. Más esetekből bizonyítani lehet, hogy az ilyen térítvények elkészítési ideje, aláíratása és a fogoly szabadulása között több hét is eltelt. e Szántó !.. Eger vár védelme 1552-ben (Eger 1971) 87. — Sugár !.: Az egri vár hadinépe 1552-ben. Az Egri Múzeum Évkönyve XVIII. (Eger 1981) 57. ' Csipes i. m. 99. — Vö. Gyárfás i. m. 78. * Pray Gy.: Epistolae procerum regni Hungáriáé III. (Pozsony 1806) 128—129. " Haicz K.: Léva története a XVIII. századig (Léva 1934), 31. h Károlyi Á.: Okiratok a Dobó—Balassa féle összeeskövés történetéhez. Történelmi Tár 1879. 681. — Magyarul először: Szabó J. Gy.: Dobó István utolsó évei és halála I., Az Egri Vár Híradója 9-—10. (Eger 1973) 9., 14. ' Szabó J. Gy.: Adatok Dobó István élettörténetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve X. (Eger 1973) 54., 337. j. 'Istvánffy, M.: Historise de rebus Ungaricis XXIV. (Köln—Colonia Agrip. 1622) 522. " Károlyi i. m. 714., No XXV. 14 Századok 1986/5—6