Századok – 1986

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI

1086 H ECKEN AST GUSZTÁV teljesített, egy műszak alatt 6 mázsa vasércből egy legfeljebb 1 1/2 mázsás bucát olvasztott, amelyből aztán a hámorban 140 font ; kovácsvas. lett. Torockó évi vastermelése ezek szerint 19—20 000 mázsa volt.25

2

1767-ben már csak 19 olvasztókohó és 23 hámor dolgozott,25

3

1771-ben pedig 18, illetve 22. Az olvasztási idő évi 40 hétre nőtt, ezalatt dolgozták fel azt az ércmennyiséget, amit az olvasztási szünetekben 12—14 hét alatt bányásztak ki. A torockói hámorokban vert vasat Torockószentgyörgyön dolgozták fel ásókká és kapákká.25

4

1779-^ az évi termelés már nem érte el a 20 000 mázsát,25

5

az 1809—1818. évek átlagában pedig már csak 5897 mázsa volt.25

6

A hanyatlás ezután is folytatódott, 1837-ben csak 9 kohó és 15 verő dolgozott,25

7

s a 19. század végére teljesen megszűnt Torockón a vastermelés. b) Vajdahuny ad A vajdahunyadi kamarai vaskohászati üzemegyüttes 1771-ben 13 vasműből állt, összesen 30 kemencével, 1779-ben ugyancsak 13 vasműből, 32 kemencével és 17 hámorral.25

8

A kemencék tízórás műszakokban olvasztottak, 26%-os vaskihozatallal.25

9

Gyártmányaik züzó- és ekevas, malomvas, sín- és rúdvas, rács- és pántvas voltak.26

0

A kemencék magassága 5 láb 5 1/2 hüvelyk, belső átmérője alul 3 láb 2 hüvelyk, középen 2 láb 4 hüvelyk, felül pedig 1 láb. A bennük előállított bucák súlya 2 1/2 mázsa körül volt.26

1

De hogy ez valójában mennyi, pontosan megmondani nem lehet, mert Vajdahunyadon egyidejűleg 80, 90, 92 és 110 fontos mázsával is számoltak,26

2

a bécsi mázsa pedig 102 Vajdahunyadon használatos fonttal volt egyenlő.26

3 Gerliczy Ferenc főbányamester 1772. évi vizitációs jelentésében javasolta egy stájer Floßofen mintájú nagyolvasztó építését a Govasdia vize mellett, 5 frisstűzzel és 7 nyújtóhámorral.264

A nagyolvasztót végül a Cserna mellett, Toplicán építették fel, s 1781. október 3-án indították be. A bucakemencék 25%-os teljesítményével szemben 252

HKA, Münz- und Bergwesen Vajdahunyad. Rote Nr. 3091. Fol. 490—491. 253 Joannes Fridvalszky: Minerologia magni principatus Transylvaniae. Claudiopoli 1767. 101. 254 HKA, Münz- und Bergwesen Vajdahunyad. Rote Nr. 3091. Fol. 484—488. 255 HKA, Münz- und Bergwesen Siebenbürgen. Rote Nr. 3073. Fol. 1023. 256

Riepl i. ш. 302—303. 257

Edvi Illés Aladár: A Székelyföld vasipara. Budapest 1898. 8. 258

HKA, Münz- und Bergwesen Vajdahunyad. Rote Nr. 3091. Fol. 875—880, ill. Rote Nr. 3094. Fol. 160. Az egyes vasművek : Alsóhámor, Fanca, Steyer, Újhámor, Toplica, Nadrab, Limpert, Kaszahámor, Ploszka, Runk (2), Sebeshely (2). 259

Joannes Fridvaldszki: Dissertatio de natura ferri, et ferrariis r. Hungáriáé, ac Transilvaniae. Claudiopoli 1766. Vajda-Hunyad alcím alatt, lapszám nélkül. 260

HKA, Münz- und Bergwesen Vajdahunyad. Rote Nr. 3091. Fol. 446-^450. 2el

Uo. Fol. 1213—1214. 262 Uo. Rote Nr. 3093. Fol. 102—112. 263

Uo. Rote Nr. 3091. Fol. 79—82. 77 ex Dec. 1766. 264

Uo. Fol. 1221—1222, 1226, 1232.