Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
1076 H ECKEN AST GUSZTÁV Kishont vastermelését az 1780-as évek közepén, amennyiben a tiszolci kamarai vasmüvet is ide számoljuk, összesen mintegy 11—12 000 bécsi mázsára tehetjük évenként, amiből azonban csak 2—3000 mázsa esik magánvállalkozókra. A kishonti kerület vaskohászata — ha Tiszolctól eltekintünk — sokkal inkább emlékeztet Gömör vármegye nyugati felének viszonyaira, mint az alsó-magyarországi vármegyékére. Ennek a strukturális rokonságnak a következménye, hogy a Rima völgyében a Murányvölggyel majdnem egy időben, a 19. század elején ugyancsak megtörtént a kapitalista fordulat. 1810-ben a Murányi Uniót életre hívó Sturman Márton kezdeményezésére megalakult a Rimai Coalitio, alapításakor 2 massával, 8 frisstüzzel és 4 nyüjtóhámorral.206 Ezek az adatok a 18/19. század fordulóján végbement rohamos fejlődésről tanúskodnak. Rimabrézó mellett 1810-re Nyustya is felépítette a maga nagyolvasztóját, s a Coalitio indulásakor már évi 7—8000 mázsa nyersvas, és ebből frissített 4—5000 mázsa kovácsvas előállításával számolt. G) Nógrád vármegye Nógrád vármegyében csak az 1780-as évek közepén tűnik fel egy kis vashámor a sztregovai völgyben fekvő Baross-Mulyádon, évi 14 mázsás termeléssel.20 7 Ezzel végére értem Alsó-Magyarország „dunáninneni", vagyis a Dunától északra fekvő részében a vasművek áttekintésének. A magyar királyi helytartótanács adatai szerint az 1770-es évek második felében ezen a területen 4 nagyolvasztó és 10 bucakemence működött.20 8 Az 1780-as évek közepére a nagyolvasztók száma 6-ra növekedett, a bucakemencék száma maradt 10. Együttes évi termelésüket — bizonyos ingadozással — mintegy 27 000 bécsi mázsára tehetjük, sebből kb. 21 000 mázsa volt a nagyolvasztókból származó nyers- és öntöttvas. Felső-Magyarországhoz képest feltűnő az indirekt eljárással termelt vas túlsúlya az össztermelésben. Vitathatatlan, hogy a technikai vezető szerepet az 1780-as években Alsó-Magyarország vette át. Ugyancsak feltűnő önmagában is, Felső-Magyarországhoz viszonyítva pedig még inkább, a kamarai üzemek igen magas részesedése Alsó-Magyarország vastermelésében. A 6 massa közül 4, a 10 bucakemencéből 7 volt a kamaráé, a kamarai üzemek részesedése az össztermelésben valamivel meghaladta a négyötödöt (83,33%). Felső-Magyarország hagyományos vaskohászati struktúrájával szemben Alsó-Magyarországé a technikai szintet tekintve korszerűbb, az állami vállalatok túlsúlyával jellemezhető. Az 1780-as években tűnik fel kapitalizmus kori vaskohászatunknak az a sajátossága, hogy az állami vállalatok kerülnek a hazai technikai fejlődés és fejlesztés élére. A vaskohászat itt és most indul el azon az úton, amelyen a bányászat hajdani kiszolgálójából idővel majd a nehézipar alapjává válik. 204 Koroknai Akos: Egy feudáliskori részvénytársaság (Rimai Coalitio) szervezése és működése. Levéltári Szemle 27 (1977): 3. 457. 207 H KA, Münz- und Bergwesen Schemnitz. Rote Nr. 2577. Fol. 777—779. SÚBA, HKG. 1786: 653, 1788: 872 és 1869. 208 Kazimir i. m. 131—132.
