Századok – 1986

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI

MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1063 E) Torna vármegye A gróf Keglevics családnak volt Lucskán, illetve Bodokán egy-egy kétkemencés hámora. Évi termelésüket a következő ránk maradt adatok mutatják:12 3 Évi termelés bécsi mázsában Helység 1776 1781 1782 Lucska 1400 1200 Bodoka 1400 206 1200 Összesen 2800 2400 A nyilván becsült 1776. és 1782. évi adatoktól kínosan eltér a bodokai sáfár 1781. évi adatközlése, ezért inkább lefelé kerekítve a két hámor együttes termelését 2000 mázsára merem legfeljebb tenni. Ehhez kell hozzáadni a Gömör vármegyénél tárgyalt, de közigazgatásilag ide tartozó Dernő 3500 mázsáját. Végeredményben Torna megye vastermelése 1782-ben inkább 5000, mint 6000 mázsára tehető. F) Borsod vármegye 1790 előtt egyetlen vasmű működött Borsodban, a diósgyőri. (Ld. alább, az alsó­magyarországi kamarai vasművek csoportjában, ahová igíysgatásilag tartozott.) A szomolnoki főbányafelügyelőség jelentése szerint termelése 1782-ben 3434 bécsi mázsa volt;12 4 ennek alapján a borsodi vastermelést kb. évi 3500 mázsára tehetjük. G) Zemplén vármegye Johann Christoph Fiedler von Trümmern felső-magyarországi bányapolgár 1767-ben jött Zemplénbe, és a megye geometrája lett. Bekapcsolódott a 60-as évek során országszerte meginduló bányakutatásba, Zemplénben só- és vasbányákat fedezett fel, s három vashámort alapított. A megye 1780-ban kelt tanúsítványában „ferri malleaturarum primus author et inventor"-nak mondja, peres iratai anyagiak­ban megbízhatatlan kalandornak mutatják.125 Zamutó. Fiedler 1768-ban javasolta báró Vécsey Józsefnek vashámor létesítését. Az egykemencés vasmű a 70-es évek elejére felépült, a Vécsey-örökösök, miután 123 1 776-ra OL, С. 35. Acta oeconomica. Lad. A. Fasc. 29. No. 2. sub signo Ç. Torna vm. 1776. október 5-i jelentésének melléklete; 1781-re HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol. 489; 1782-re uo. Rote Nr. 2778. Fol. 154—161. 124 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2778. Fol. 154—161. 125 Uo. Rote Nr. 2776. Fol. 15—631, különösen 27 és 120.

Next

/
Thumbnails
Contents