Századok – 1986

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI

1062 H ECKEN AST GUSZTÁV E viszonylag bőséges és változékony adatokat értékelni meglehetősen nehéz. Az 1776—1786 közötti tíz évben sem a vasművek, sem a kemencék száma nem változott, ehhez képest indokolatlanul nagyok a mecenzéfi változások. Egyes termelési adatok ismétlődése egymást követő években kételyt ébreszt az adatszolgáltatás alapossága felől is. Az 1776. évi mecenzéfi 5400 mázsát a legjobb figyelmen kívül hagyni, mert maga a forrás megmondja, hogy „igen sokszor a szárazság idején beálló vízhiány, az érc és a faszén hiánya és mindenféle akadályok miatt kevesebb" ennél a termelés. Végeredményben azt hiszem, nem tévedek sokat, ha Abaúj vármegye vastermelését az 1780-as években évi 4—5000 mázsára becsülöm. Abaúj vármegye vasműveiben az új idők közeledésének semmi jele nem mutatkozott. Sőt ha iskolapéldát keresünk egy iparág belső feudális megkötöttségei­nek továbbélésére, Mecenzéf jelentkezik e kétes dicsőségért. A fabrinák kovácsmeste­reit még a 19. század első felében is 12 botütéssel büntették, ha nyáron 12 ásónál vagy kapánál és 3 szántóvasnál, télen 9 ásónál vagy kapánál és 1000 szögnél többet gyártottak naponta.11 9 Az ilyen megkötések természetesen visszahatottak a hámorok termelékenységére is. Nem tudom, hogy az a Gedeon Kelemen, akit 1791-ben Alsómecenzéfen túl sok kapa készítése miatt megbotoztak,12 0 a mecenzéfi Gedeon­hámor bérlő tulajdonosa volt-e, vagy csak egy fabrina hámorosa, de sorsa így is, úgy is csak arra figyelmeztethette társait, hogy óvakodjanak a többtermeléstől. Hasonlóan groteszk véget ért Kassa városának az a próbálkozása, hogy Karintiából hozasson olyan mesterembert, aki meghonosítja az acélgyártást a városban. A városi tanács Mária Terézia 1765. évi, városi manufaktúrák alapítására ösztönző rendeletének12 1 kívánt volna 1772-ben, hét évi gondolkodás után eleget tenni, fel is hajtott e célra egy hámorost, ám amikor útlevelet kértek számára, kiderült, hogy szökésben van, mert sikkasztás miatt börtön fenyegeti.12 2 119 Abaûj-Toraa vármegye és Kassa. Budapest 1896. (Magyarország Vármegyéi és Városai.) 322. Bidermann i. m. 214. 120 Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. II. Budapest 1954. 461. 121 Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában. Századok 97 (1963) 1061. 122 HKA, Camerale Ungarn. Fasz. 6. Rote Nr. 119. Subdiv. 1. Fol. 90—94. 104 ex Sept. 1772, Fol. 111—120. 66 ex Dec. 1772.

Next

/
Thumbnails
Contents