Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1057 Kluknó. A nagy múltra visszatekintő kétkemencés hámorát gróf Csáky Imre 1756-ban váltotta vissza a Jancsó Pál—Vas Krisztina hámoros házaspár örököseitől, s ettől fogva uradalmi kezelésben tartotta.91 Krompach. Az 1780-as évek elején négy vashámora volt, közülük kettő 1762 óta gróf Csáky Imréé, egy-egy kemencések. Ezenkívül özv. Berzeviczy Józsefnénak egy két-, illetve özv. Gundelfinger Györgynének egy egykemencés hámora, de ezek fahiány miatt 1782-ben már nem termeltek. A 80-as évek második felére tehát csak a Csákyféle alsó- és felsőhámor maradt meg.9 2 Szlovinka. Egykemencés hámora 1776-ban Gundelfinger Zsigmondé, tíz évvel később örököseié.9 3 A Szepes megyei vasmüvekről a következő termelési adatok maradtak ránk. (lásd tábla a következő oldalon!) A legteljesebb, 1782. évi adatok alapján 14 vasmű 23 bücakemencéjében 15— 16 000 bécsi mázsás évenkénti vastermeléssel számolhatunk Szepes megyében. A környező évekből ránk maradt, kevésbé teljes adatok üzemenkénti bontásukban arra feltétlenül alkalmasak, hogy általában nem kiugró eltéréseikkel alátámasszák a szomolnoki főbányafelügyelőség adatközlésének hitelét. Összehasonlítva Szepes vármegye vastermelését Gömörével, mennyiség tekintetében a Szepesre eső termelés a gömörinek nem egészen harmadrésze. A szepesi vasmüvek száma — amennyire a fejlődést rekonstruálni lehet — a 18. század második felében nem, vagy alig nőtt, a század első feléhez képest pedig határozottan csökkent. Az 1776. évi jelentés kiemeli a prakendorfi és a kluknói—krompachi vas jó minőségét, s mind ez, mind az 1779. évi jelentés megemlékezik a Galíciába irányuló exportról. A vaskohászat technikájában azonban a fejlődésnek semmi jele nem mutatkozik: a 18. század végéig a megyében egyetlen nagyolvasztó sem épül. A 14 szepesi vasmű közül 9 Csáky birtokon feküdt; közülük Csáky Imre kettőt váltott vissza és vett uradalmi kezelésbe, a kluknóit 1756-ban, a krompachit 1762-ben. A megye egyik legjelentékenyebb vasművét, a prakendorfit majd csak 1800-ban veszi saját kezelésbe Csáky Antal. A többi vasmű vagy hosszabb-rövidebb, de mindig véges időre bérbe van adva (Prakendorf, Folkmár), vagy önálló kistőkések tulajdona (mint a gölnicbányaiak), amely után a földesúr csak cenzust kap. Mindez megfelel a hagyományos tulajdonviszonyoknak. Kapitalista fordulatnak a szepesi vasiparban 1800 előtt nincs semmi jele. remeselníckych dielní z 18. storocia. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 21 (1975) 208. HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2781. Fol. 138—140. 91 OL, P. 73. Csáky es. illésfalvi lt., Fasc. 9. No. 51; P. 74. Csáky es. kluknói lt., Fasc. 17. No. 7—10. 92 Kazimír: i. m. 129. OL, С. 43. Acta secundum referentes. 1780. Apponyi No. 14. Pos. 10. HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2773. Fol. 491—494 és Rote Nr. 2778. Fol. 154—161. OL, C. 63. Dep. oecon. publ. 1787. No. 30. Pos. 36. 93 Kazimír: i. m. 129. OL. C. 63. Dep. oecon. publ. 1787. No. 30. Pos. 36.
