Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
978 ENGKL PÁL és Ketergényt is birtokolta.16 4 Tíz tagja ekkor osztozott meg helmeci földjén, egy ÉK-DNy irányú határvonallal osztva ketté, a Hluboka patak és a Sztrippó között. Közösnek hagyták a helmeci Mindenszentek egyház kegyuraságát, valamint nagy erdejüket halászóhelyeivel, minthogy sűrű volta miatt (propter indensitatem) nem kívánták megosztani. Erre jóval később, 1380 táján került sor. Valószínű, hogy ez a „Nagye.dő" (silva vulgo Nagerdew vocata in facie possessionis Helmech, 1381) a birtok keleti részét jelentette.1 65 A 14. századi telepítések eredményeként 1398-ban már három új falut találunk Helmec határában: Szlatinát ( később Alsó- vagy Nagyszlatinát) az egyik ág. Dengláz és Láz falvakat a másik ág birtokában. Dengláz a nemzetség egyik tagjáról, Orosz Demeter fiáról, Denkről kapta a nevét, és 1337-ben már állt.'6 6 Láz falu ettől megkülönböztetendő, és leginkább a későbbi Hlubokával lehet azonosítani, mivel a nemzetségnek az az ága (a Kishelmeci—Vékei ág) birtokolta, amelynek 1298-ban a föld északnyugati fele jutott. A Helmeci-rokonság ötödik faluja, Oroszkomoróc ekkoriban még nem szerepel, és csak a 15. század közepe után keletkezhetett.16 7 Helmectől keletre, a Szlatina és a Villye között Valkaja föld terült el.16 8 A 14. század elején egy ismeretlen eredetű nemes családé volt, amelyet Bereg megyei birtokáról Kissurányinak is neveztek.16 9 1314-ben csere címén Toronyai Sándor ispán kezére jutott, akinek leszármazói, a Császlóciak ettől fogva kihalásukig (1444) birtokolták.170 Nem egészen háborítatlanul, mert a birtok nyugati harmadára valamilyen címen a Helmeciek formáltak igényt, és a jelek szerint sikerült is valamennyit megszerezniük belőle.1 7 1 A Császlóciak csak a 14. század vége felé kezdtek hozzá a telepítő munkához. 1393-ban két újonnan telepített (de novo plantata) falujukon osztoztak meg: Csertészen és Zavadán, amely utóbbin talán Oroszkomorócnak a Szlatinán inneni része értendő.172 1422-ben negyedik falujuk, Hodlyó (Horlyó) is feltűnik, amelyet 1397-ben. amikor összes birtokukra királyi új adományt szereztek, még nem említenek.1 7 ' (Nem találjuk az 1398-i összeírásban sem). A későbbi Horlyó falunak az a fele értendő alatta, amely a Villyétől nyugatra feküdt. A Villye túlsó partján, egészen az Orlyaváig, amely Ung és Bereg megyék határát képezte, a Pálóciak voltak birtokosok. Ez a föld eredetileg Dubraváhoi (a későbbi 164 1298: Dl. 69 657. A nemzetség történetére és a vidék helyrajzára Czobor Alfrcd: A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláth-ága. Turul 49 (1935) 5-23, 71-99. 1 6 5 1381 : Dl. 69 711, vö. Czobor i. ni. 7, térkép. 1 66 1337: Denck de Laz, Zichy I. 515; 1398: villa Denklaaz, U: 1: 256. "7 [1530 k.]: Komorocz, OL Csicsery cs. lt. 16 8 1381: rivulus Zlatyna inter possessiones Helmech et Vakaya (!) facérét certam distinctionem, Dl. 52 355; 1380>522: intra metas possessionis . . . Walkoya, scilicet inter fluvios Wyllye et Zalachyna, Documenta artis Paulinorum. III. Bp. 1976. 221; 1421: DF 209 721, LO Met. Ung 46. 16 9 1317: Dl. 69 662; 1318: Dl. 69 663 (Surányiak), 1314: Dl. 70 601 (Valkajaiak). Vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 1963. 548. 1,0 1314: Dl. 70 601. 171 A birtoknak ez a harmada a Szlatinától nyugatra, a későbbi Oroszkomoróc (és Nagyszlatina) határában feküdt. A Hclmeciek is elismerték határnak a Szlatina folyót (1381: Dl. 52 355), a Császlóciak pedig 1393-ban Valkaja birtok címén csak ennek kétharmadába iktattatták be magukat (Dl. 7854). 172 1393: ZsO. I. 2856. 17 Э1397/406>426: Dl. 54 541; 1422: possessiones... Serthes, Zawoda, Horylow (!) et Chazlowch, DF 221 341, LO AA 17; 1423: Hoglow, Dl. 54 292.
