Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
UNG MF.GYE 1398. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 971 vagyis Ruszkócot pedig Jakó fia András fiai.12 4 Ugyanekkor, 1337-ben az András-ág is harmadolta Jeszenő nyugati felét, „Kisjeszenődöt". Lőrincnek jutott az alsó Jeszenő, amelyet Ubrezsnek is neveztek (villa Jezene alio nomine Obres), (III.) Jakónak a felső Jeszenő falu (villa Feljezenew), azaz a későbbi Felsőremete, míg Mihálynak a kettő között hagytak egy földet Középjeszenő néven.125 Ez utóbbin, amennyire meg lehet állapítani, soha sem keletkezett falu. A határleírások szerint nagyjából Ubrezs újkori határának északi felét foglalta el, ahol a 19. századi térképek még összefüggő erdőséget tüntetnek fel.12 6 Telepítéssel ezen a tájon csak a Jakó-ág foglalkozott. Ők hívták életre Ruszkóc határában 1358 előtt Alsóribnicét,12 7 Jeszenő falu határában pedig 1418 előtt nem sokkal Kis- vagy Felsőribnicét, mindkettőt a Szeretva mellékvize, a Ribnice partján.12 8 Külön alakult a sorsa annak a Jeszenőhöz tartozó nagy erdőnek (magna silva . . . ad ... possessiones . . . Jezenew et Jezenew . . . spectans, 1336), azaz a Jeszenő erdőnek (silva Jezenew, 1336), amely a Szeretva forrásvidékén, Klokocsó és Felsőremete között terült el. Amikor a nemzetség két ága 1336-ban megfelezte, valószínűleg még teljesen lakatlan volt. Az osztóhatár a Kisszeretva patak mentén futott, és úgy látszik, ennek két partján létesült az erdőség első települése, amely 1398-ban Kisszeretva néven összeírásunkban tűnik fel, és minden ágnak része van benne.129 Ezt a települést a későbbi Jósza faluval (1418) lehet azonosítani, mert a nagy erdőnek épp a közepére esik, és mert 1449-ben, amikor a Jakó-ág kihalt, csak a fele tartozott ennek vagyonához.13 0 Az erdő nyugati fele volt ez, ahol 1398 és 1418 között Kuszin (Huszin) falu is létesült.13 1 Az erdő másik fele az András-ágé volt, ők hívták életre Németporubát (Németvágás, Vágás), amely ezen a néven 1418-ban szerepel először, de minden valószínűség szerint azonos az 1398-i összeírás Pálvágása nevű falujával.13 2 Jeszenő és Ricse keleti határa, valamint a Drugetek uradalma között terült el Tiba roppant földje, amelyen a középkor végén húsz falut találunk. Északkeleti határán, a nagy erdőkben a 13. század legvégén várat is emeltek benne a Nagymihályi-ősök, ez azonban néhány éven belül áldozatul esett az Amadéfiakkal vívott harcoknak.133 1336-ban, amikor a nemzetség tagjai — nagyjából a névadó Tiba vize mentén — megfelezték, még csupán négy település állt rajta. A délkeleti rész András ágának jutott Egyházastiba (a későbbi Tiba) és Vajnatiba (Vajnatina) falvakkal, míg Alsótiba és Molnostiba a Jakó-fiaké lett. Ez utóbbiak 1337-ben szintén megfelezték a részüket, és az alsó 1 2 " 1337: Szt. I. 124; 1398: Ruskouch, U 1: 188. 1 2 5 1337: Szt. I. 142, 144; 1345: Remethe, Szt. I. 182; 1418: Remethe alio nomine Jezenew, Szt. II. 202. 1 26 1337: Szt. I. 144, 146. Még 1371-ben is Mihályé, uo. 379. 1 2 7 1358: Ribnyche, Szt. I. 300; 1449: Naghrebnycze, Szt. II. 446. 12 "1418: Rybnychke, Szt. II. 202; 1449: Kysrebnycze, Szt. II. 446. 1 29 1336: fl. Kyszirtuauizy, Szt. I. 111, melyet Smilauer 429 is a Jószán átfolyó patakkal (Jovsansky potok) azonosított; 1398: villa Kyszerethwa, U 1:167 130 1418: Joza, Szt. II. 202; 1449: Joza, uo. 446. 131 1416: in montibus Klokocho et Kwsyn, DF 220 920, LO AA 64; 1418: Hwzin, Szt. II. 202. 1 3 2 1398: Pauluagaza, U 1:195; 1410: Vagas, Szt. II. 91; 1418: Nemethporuba, uo. 202; 1425: Nemethwagas, uo. 248. 133 Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 205
