Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
968 F.NGEL PÁL 5 A síkság északi fele - nevezzük a rövidség okán északi zónának - a középkorban legnagyobb részben a Nagymihályi-nemzetség ágainak volt a birtoka. Birtok- és településtörténetéről elég gazdag forrásanyag tájékoztat, melynek zömét a nemzetség Tibai-ágából kiágazott Sztáray család levéltára őrizte meg. Különösen becsesek az 1336. és 1337. évi osztály levelek, amelyek az egész terület akkori állapotáról adnak elég bő felvilágosítást. Eredetét tekintve ez a hatalmas birtoktömb négy terjedelmes földdarabból: Mihály predium-ból, Jeszenő, Ricse és Tiba földekből tevődött össze, amelyek mind a 13. század folyamán jutottak a Nagymihályi-ősök uralma alá. A legértékesebbet, Mihály (azaz Nagymihály) földet még IV. Béla idején szerezte Kaplyon nb. Jakó ispán a felesége kezével, aki II. Géza nevezetes Jobbágyának", Apa bánnak volt a dédunokája. Jakóé lehetett valamilyen címen Jeszenő föld is, mert IV. László 1279-ben mint öröklött birtokukat adta vissza Jakó fiainak, (II.) Jakó és András mestereknek. Ricse földet, amelyet a 15. század elején Jeszenő részének tekintettek, (I.) Jakó felesége kapta 1244-ben ajándékul apjától, és így szállt utóbb fiaira. Végül Tiba földet 1290-ben ungi váijobbágyoktól vásárolta meg (II.) Jakó és András óriási összegért, 300 márkáért.10 8 A két testvér fiai és unokái 1336-ban valamennyi birtokukat kétfelé osztották, mégpedig úgy, hogy az említett földeket pontos határvonalak mentén darabokra szabdalták. A vagyon szétaprózódása tovább folytatódott 1337-ben, amikor (II.) Jakó utódai két, András utódai pedig hárum részre osztották fel a nekik juttatott földdarabokat. Rövidesen, még a század közepe előtt történt egy harmadik osztály is (ennek oklevele nem maradt ránk), amelyet András legidősebb fiának, Lőrinc mesternek három fia hajtott végre. Az osztozkodás végeredményeként a 13. századi négy nagy földdarab helyén hét különálló családi vagyon alakult ki, melyeket újonnan húzott határok választottak szét, és az ágak közös birtokában csupán egy-két fontosabb falu (Ungban Sztrajnyán, Tarna és Vinna) maradt meg. A hét család szétágazását a túloldali vázlat szemlélteti:10 9 Az egyes családok genealógiájának és birtoklástörténetének pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakran változó birtok- és helységneveket azonosítani tudjuk. Az áttekinthetőség azonban azt kívánja, hogy a településtörténet vázlatát ne az egyes családi vagyonok rendjében, hanem a 13. századi nagyobb területi egységek szerint tárgyaljuk. A 13. században emlegetett Mihály birtok, melyet predium-nak is neveznek, a Zemplénbe eső Nagymihály faluhoz tartozó jókora uradalmat jelentette. Keleten a terület vízgyűjtője, a Szeretva határolta,11 0 délről pedig ennek mellékvize, a Szocsogó.111 Mihály predium ungi részén 1250 körül négy falut (villa) említenek: Vinnát, Tárnát, 1 0 8 1244: Szt. I. 2; 1248: W. VII. 300; 1249: Szt. I. 9; 1258: uo. 21; 1290: uo. 34; 1336: Szt. I. 104-113; 1337: uo. 123-138, 140-152. 1 0 9 Leszármazásuk az előző jegyzetben idézett oklevelekből állítható össze. 1 1 0 1244: Szt. I. 2. 1 1 1 1336: fluvius Zochugowizy, a Nagymihályi-birtokok déli határa a Szeretvától (Szt. I. 107); 1337: fl. Zwchogo, Sztrajnyánnál torkollott a Laboréba (Szt. I. 137). A múlt századi katonai térképeken: Jestrebski jarek, és folytatólag: CeSahovski jarek. A vizén túl, délre feküdt Gerecse föld, amely már 1302-ben szintén a Nagymihályiaké (vö. A. I. 48-49), ezen utóbb Verbóc települt. Vö. Smilauer 252,426.
