Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
UNG MliGYE 1398. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 957 sokaságából: Kapós és Ungvár. A 13—15. század folyamán — de lehet, hogy korábban is - az előbbi foglalta el az első helyet. Jogilag két településből állt: Kiskaposból, amely a leleszi egyházé volt alapítása óta,6 5 valamint a vele gyakorlatilag egybeépült Nagykaposból, amely ungi várföldként 1332-ben Nyevicke várával együtt a Drugetek tulajdonába került.6 6 A leleszi prépost azonban erre is szemet vetett, és hosszas pereskedés után, oklevélhamisítástól sem riadva vissza, 1437-ben megszerezte.6 7 A két település mindazonáltal a legújabb korig megőrizte különállását. Kiskapos mindvégig falu maradt, míg Nagykapost 1430 óta mezővárosként emlegették.6 8 Rangját alighanem hetipiaca miatt kapta, amelyet — valószínűleg ősidők óta - szombati napokon tartottak.6 9 A szombati vásárnap volt kezdettől fogva a megyegyűlések napja is, amelyeket mindenkor iít tartottak, és ennek megfelelően 1379-ben a megye székhelyének mondják.7 0 Az egyházi igazgatásban szintén megkülönböztetett hely illette meg, mert leggyakrabban a kiskaposi Szt. Márton egyház papja viselte az ungi esperes tisztét.7 1 Az 1332 1335. évi tizedjegyzékek szerinti jövedelme is magasan kiemelkedett pap társaié közül.7 2 A helység azonban aligha tett szert jelentősebb kiváltságokra, mert népének tényleges elöljáróiként forrásaink soha nem a bírót, hanem a Drugetek ide állított officialisait nevezik meg.73 Kapóssal szemben a másik jelentős település, Ungvár ekkoriban határozottan a második helyre szorult, és hátrányát csak a 16. századra „dolgozta le". Hanyatlása talán a mongol hódítással és a kijevi kereskedelmi út jelentőségének megszűnésével magyarázható. Hetipiacát csütörtöki napon tartották, és valószínűleg szintén évszázadok óta fennállt.7 4 A pápai tizedlajstromokban azonban csupán a megye népesebb falvainak egyikeként tűnik elénk, amelyet nemcsak Kapós, hanem Dobóruszka is megelőz, legalábbis papjának jövedelmét tekintve.7 5 Mint Nagykapos, Ungvár is az ungi vár tartozéka volt. és 1332 óta a Drugetek földesurasága alatt állt.7 6 Fölvirágzást új urainak köszönhette, 6 5 +1214/334: CDES I. 145. 6 6 1332: possessio Kapolnaskopoz (Dl. 32 133), Druget János nádor meghatároltatja; 1347 > 367: possessionem Kapus... ad Castrum Ncuechkepertinentem (DF 233 780, LM 1300-174). 6 7 1437: DF 234 236, LM 1400-173. A per alapja az egyház 1214. évi alapítólevele volt, amelyet 1334-ben interpoláltán írattak át Károly Róberttel (CDES I. 144-150. vö. Reg. Arp. 295. sz.). Erre hivatkozva a prépost már 1344-től magának követelte Nagykapost is, és rövidesen pert indított érte (1344: DF 233 640, LM 1300-29; 1367: DF 233 784, LM 1300-178). 6 8 1430: opidum Naghkapus (DF 234 196, LM 1400-134). 6 'Először csak 141 l-ben találkozunk vele (DF 220 544, LO AA 4). 70 A megye kiadványai mindig szombati napon és Kaposon keltek (először 1316: Dl. 32 131). Úgy látszik, a leleszi prépost birtokán, mert 1367-ben őt kéri a király, hogy engedje a megyegyűlést Kiskaposon összeülni (sedem inducere, DF 233 774, LM 1300-167). 1379: DF 219 842, LO AA 18. 7'Pl. 1364: Szt. I. 342; 1379: DF 219 837, LO AA 12; 1394: DF 220 185, LO AA 5. A Szt. Márton egyházat 1370-ben említik Kiskaposon (Dl. 31 321). 7 2 1332: 56, 1333: 48, 1334: 16 és 1335:24 garas (Vat. 1/1. 258, 326, 350, 365). Ruszka megfelelő számai 24, 24, 6, 8, Ungváré 22, 20, 4, 2, Salamoné 1333: 23, 1334: 12, 1335: 8, A többieké még alacsonyabb. 73 Bírájával csak egyszer találkozunk, amikor 1359-ben a Drugetekkel és embereikkel együtt őt is részesnek tartják Csicseri István megölésében (Dl. 31 287). Az offíciálisokra 1362-től (DF 233 723, LM 1300-115) igen számos adat van. 74 Először 1380-ban említik (DL 52 333), napjára 1411: DF 220 544, LO AA 4. 75 Ld. a 72. jegyzet. 5 Századok 1985/4
