Századok – 1985
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A vaskohászat technikai szintje Magyarországon a 16–18. században (A vasöntés megjelenése és a nagyolvasztók elterjedése) IV/917
A VASKOHÁSZAT MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN 933 kemencét, minden valószínűség szerint olyat, amelyből vasat lehetett önteni. Ezen az alapon nevezték a Rákóczi-szabadságharc vasöntő hutáit massának is. A Dobsinán 1707-ben Lányi által épített és az 1710-es években általa üzemeltetett massa mind helyét, mind tulajdonosát, mind az üzemi folytonosságot tekintve Lányi nagyolvasztójának közvetlen előde volt. Itt és ekkor ragasztották — Marc Bloch kifejezésével — a „régi nevet... a vadonatújra."82 Amikor 1759-ben az akkor 81 esztendős dobsinai Joannes Steinprechert a Lányi-féle nagyolvasztóról faggatták, így vallott: „az deutrális massa Rákóczi fejedelem fundusán vagyon és ... az előtt is hajdani időben Rákóczi fejedelemnek volt azon funduson massája".83 A Lányi-hagyatékkal kapcsolatos 1763. évi vizsgálat tanúvallató kérdései is egyformán massa névvel illetik a hajdani, Rákóczi kori bombaöntő hutát és a hagyaték tárgyát képező nagyolvasztót.84 Ha most felidézzük Mikulik József megállapítását, hogy ti. 1730 táján „az aczélkészítésre berendezett kohók, mint az aczélhámorok . . . beszűntek",8 5 világossá válik, miért mehetett át ilyen zökkenőmentesen a régi név a vadonatújra: a régi típusú massák, amelyekhez még nem tartozott frisstűz, éppen azokban az években tűntek el, amikor a nagyolvasztók elteijedése megkezdődött. i) A libetbányai és pojniki vasmű nagyolvasztói (1726-tól) Modori Keller Sámuel nemes besztercebányai polgár 1723-ben szervezte meg néhány besztercebányai kereskedő, valamint Besztercebánya és Libetbánya szabad királyi és bányaváros részvételével azt a vasmű-társulatot, amely 1726-ban Libetbányán, és 1729-ben, vagy az ezt követő években Pojnikon nagyolvasztót létesített.86 A libetbányairól pozitíve tudjuk, a pojnikiről pedig föltételezhetjük, hogy szász minta nyomán (auf Sächsische Art) épült.87 Nem tudjuk, hogy a társulat Lányi Pál Dobsinára települt szász mestereihez fordult-e, vagy új szakértőket hozatott Szászországból,8 8 s a nagyolvasztó méreteit sem ismerjük, bár a libetbányai volt az első magyarországi ipari létesítmény, amelyről a kor viszonyaihoz képest szakszerű leírás jelent meg az egykorú sajtóban.89 Termékprofilja megfelelt az eddig ismertetett nagyolvasztókénak, vízemelő gépekhez való alkatrészeket és konyhai edényeket öntött, az a szakirodalmunkban meggyökeresedett feltevés azonban, mintha Isaac Potter újbányái tűzgépének alkat-85 Ld. 42. jz. 83 OL. E. 148. NRA. Fasc. 1225. No. 7. ad sub A. No. 6. sub A. 8 4 OL. E. 148. NRA. Fasc. 1304. No. 12. 8 5 Ld. 58. jz. S6 Paulinyi (70. jz.) i.m. 25—26. Hogy Libetbánya város is benne volt 1/16 rész erejéig a társulatban, ld. OL. С. 20. Fasciculi mensium: Litterae. 1726. február 20. 87 OL. С. 20. Fasciculi mensium: Litterae. 1749. szeptember 2. 8 8 Ti. ugyanakkor toborzott az ugyancsak besztercebányai polgár Sterz Gottlieb szakmunkásokat Szászországban a felállítandó textilmanufaktúrája számára. Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a XVIII. században. Budapest 1969. 25. 8 9 (Andreas) Francisci. Umständliche Beschreibung der zu Neusohl, in Ungarn, neu-angelegten Eisen-Fabrique. Sammlung von Natur- und Medizin- Wie auch hierzu gehörigen Kunst- und Literatur-Geschichten.. . XXXVIII. Versuch. Herbst-Quartal 1726. (Erfurt 1730.) 493-494. Majdnem teljes magyar fordítása: Edvi illés (4. jz.) i. m. 40-41.
