Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
AZ OSZTRÁK - MAGYAR VISZONY 1927-1929 77 Bár a nemzetiségi iskolarendszer jelleg szerinti megoszlását nem ismerjük, a statisztikai kimutatásból eléggé egyértelműleg kiderül egyrészt az egyházi iskolák túlsúlya, másrészt ezeknek erőteljes nemzetiségi jellege. Az egyházi iskolák a magyar uralom alatt kétségtelenül védték a német és a horvát nemzetiséget. Az uralomváltozás után hasonló szerep jutott nekik magyar és horvát vonatkozásban. Feladatuknak lényegében ebben az időben is eleget tettek. A burgenlandi elemi iskolák összes száma 1926 végén 364 volt. Ezek közül horvát volt a tanítás nyelve 40 iskolában (összesen 4100 tanuló), magyar pedig 10 iskolában (összesen 876 tanuló). Ezenkívül a horvát nyelvet mint tantárgyat 12, a magyart pedig 5 elemi iskolában tanították.9 4 Ha az 1920/21-1 magyar és az 1926-i osztrák statisztikákat összevetjük, úgy tűnik, hogy nemzetiségi iskolaállományukat csupán a horvátok tudták megőrizni, a magyarok nem. hiszen a 21 magyar iskolának csak a fele, 10 iskola maradt meg. A magyar iskolák számánál azonban tekintetbe kell vennünk az uralomváltozás óta bekövetkezett nagy népmozgást, amely a burgenlandi magyarság létszámát 24 867-ről majdnem a felére, 13 979-re apasztotta.9 5 Az iskolalétszám csökkenése tehát követte a lakosság számának csökkenését. Az ausztriai iskolák világi és a burgenlandi iskolák egyházi jellegéből adódó ellentmondásos helyzet felszámolásával az osztrák törvényhozás már többször próbálkozott. A nemzeti tanács évekkel ezelőtt elfi.gadott egy indítványt, amely szerint az osztrák iskolatörvény hatályát Burgenlandra is ki kell terjeszteni, vagyis a tartomány egyházi iskolarendszerét fokozatosan át kell alakítani világivá. A kormányon lévő keresztényszocialisták azonban húzták-halasztották a végrehajtást, úgyhogy az egyházi iskolák továbbra is akadálytalanul működtek. 1929 elején ismét fölvetődött az iskolakérdés. 11 burgenlandi község ugyanis elhatározta, hogy katolikus iskoláit községi iskolákká alakítja át. A tartományi kormányzat megadta hozzájárulását, a burgenlandi apostoli adminisztrátor azonban tiltakozott. Az oktatási miniszter erre érvénytelenítette a döntést, és a közigazgatási bíróság is neki adott igazat a tartományi kormányzattal szemben. Az ügy ezzel ismét bekerült a törvényhozás labirintusába, ahonnan egyhamar nem vergődhetett ki.96 Ezzel Magyarországon is tisztában voltak. Ezért a magyar sajtó higgadtan, minden érzelemkitörés nélkül fogadta az iskolakérdés újabb fölmerülését,9 7 abban a reményben, hogy közeli megoldással nem kell számolni. Az önmérsékletben közrejátszott az is, hogy tudván tudta: a nemzetiségi oktatás Ausztriában nem az egyházi iskolákkal áll vagy bukik. Minden község, ill. iskolaszék maga határozta meg népiskoláiban a tanítás nyelvét. Ez vonatkozott nem csupán a kisebbségi iskolák túlnyomó részét adó egyházi iskolákra, hanem a községi iskolákra is, amennyiben a községek iskolafenntartók voltak. 94 Uo. — Az adatok a Statistisches Handbuch fur die Republik Österreich VIII. k.-éből valók. 95 Uo. Népességi és anyanyelvi statisztika. 96 Die konfessionale Schule in Burgenland. Frankfurter Zeitung 1929. jan. 23. 97 Kiterjesztették Burgenlandra az osztrák népiskolai törvényt. Újság 1929. jan. 24.
