Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 743 jutott. A felmérés, illetve becslés megerősíti a cselédek viszonylag magas jövedelmét, ami a fejenkénti napi jövedelemben azért nem mutatkozott meg, mert a cseléd családok között magasabb volt a gyermekek száma, mint a parasztság többi rétegeinél.19 4 Áttekintve az egész parasztság jövedelmi színvonalát, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a parasztság legfelső, leggazdagabb néhány száz családot felölelő rétegétől eltekintve, az egy főre jutó évi jövedelem általában nagyon alacsony, az országos átlagot rendszerint csak a 20 kat. holdnál több, általában inkább 30 holdnál is több földdel rendelkező családokban közelítette meg. Az ilyen alacsony jövedelmek természetesen eleve behatárolták a paraszti népesség fogyasztási lehetőségeit. Megint csak a legtehetősebb rétegektől eltekintve a ház nagysága, berendezése, a bútorok, a használati tárgyak, a ruházkodás terén meglepő azonosságot találunk. A ruházkodásban, étkezésben, a mindennapi életben az egyes rétegek között megmutatkozó különbségek sem minőségiek, hanem mennyiségiek voltak. A magasabb jövedelmű rétegek többet fogyasztottak, a fogyasztás igazán azonban elsősorban a saját előállítású termékekhez kötődött. Azaz, bőségesebben és zsírosabban táplálkoztak, jobb minőségű ruhaféléket, olykor — különösebben a fiatalabbak — divatosabbat is viseltek. De a legfelsőbb, leggazdagabb rétegektől eltekintve a mindennapokban alig volt különbség az egyes rétegek között. A már vizsgált konkrét esetekből is kiderült ez a szituáció. 1930-ban Kővágóörsön a 6 tagú napszámos család vásárlásai között 8 kg cukrot, 24 kg sót, 25 liter petróleumot, 104 skatulya gyufát, 104 csomag dohányt találunk, ruházatra összesen 184,50 P-t adtak ki, amiből egy bakancsot, 1 csizmát, 1 pár női cipőt, 4 pár gyermekcipőt, 2 cejg nadrágot, 2 inget, 1 női inget, 2 gatyát, 2 gyermek télikabátot stb. vásároltak.19 5 A vásárolt holmik nagyobbik része minden valószínűség szerint használt lehetett. Ugyanekkor ugyanitt a 12 kat. holdas gazda fogyasztásában (gyermekei már eltávoztak, ezért egy cselédet tart, s gyermekeit rendszeresen segíti) 48 kg cukrot, 2 kg kávét, 44 kg sót, 5 dkg teát, 5 db citromot, 40 liter petróleumot, 104 skatulya gyufát, 104 csomag dohányt találunk. Ruházatra ez a család 140,20 P-t adott ki (egy csizmát, 1 pár cipőt, 2 pár női cipőt, 1 öltönyt, 4 talpalást stb. fizettek ebből).196 A viszonylag magas cukorfogyasztásnál figyelembe vehetjük, hogy tulajdonképpen 6 személy között oszlik meg, a rendszeres lekvárfőzés a 3 felnőtt gyerek támogatásában szerepet játszott. Abán ugyanekkor egy 4 tagú napszámoscsalád fogyasztásában 4 kg cukrot, 24 kg sót, 20 liter petróleumot, 60 skatulya gyufát, 104 csomag dohányt találunk, ruházkodásra 177,50 P-t adtak ki.19 7 A 6 tagú 38 kat. hold földdel rendelkező, egy cselédet tartó család 92 kg cukrot, 4,8 kg kávét, 5 dkg teát, 80 kg sót, 15 db citromot, 60 liter petróleumot, 104 skatulya gyufát vásárolt. Ruházkodásra is többet költöttek, 4 öltöny, egy pár csizma, 3 pár férfi, 4 pár női cipő s 194 STUD, 1937. júl. 24. sz. 195 Szalánczi Károly: i. m. 12. 196 Uo. 17. 191 Uo. 22. 10*
