Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
732 GLINST PÉTER sommásoknak, különösen a Tiszántúl gazdagparaszti gazdaságaiban. Ezekben a gazdaságokban a készpénz és a gabonajárandóság kisebb volt, mint a nagybirtokokon.15 3 Ugyancsak éltek a szegődményföld juttatásának gyakorlatával a külterjesen gazdálkodó középbirtokok, az 500—1000 kat. hold közötti gazdaságok is. A paraszti gazdaságokban fizetett magasabb bért indokolta az a körülmény, hogy ezekben a gazdaságokban a sommásokkal végeztettek el olyan munkákat, mint pl. szőlőmunkák, gyümölcsápolás, gyümölcsszedés stb. és egyéb kertészeti munkákat is, amelyeket a nagygazdaságokban nem sommások, hanem külön szakkertészek végeztek. A legmagasabb béreket tehát a paraszti gazdaságokban fizették. Ezekben a gazdaságokban azonban a sommásoknak csupán 1,5%-a dolgozott, így általában nem módosított sokat a paraszti gazdaságokban fizetett magasabb bér az országos átlagon. A többi gazdaságcsoportban a bérek jóval kiegyensúlyozottabbak, ha az a tendencia egyértelmű is, hogy minél nagyobbak az alkalmazó gazdaságok,annál alacsonyabb a bér, különösen a Dunántúlon és a Duna—Tisza-közén. (Ld. a 9. sz. táblázatot.) Ugyanebben az évben vizsgálták részletesebben a havi élelmezés mennyiségét is. Ebből a vizsgálatból kiderül, amiről már korábban szóltunk, hogy ti. az élelmezés nagysága a munkáskibocsátó vidék szokásaitól függött. A mezőkövesdi, általában a borsodi sommások élelmiszerjárandósága volt a legnagyobb, a zalaiaké a legalacsonyabb az országban. 10. táblázat A sommások élelmiszerjárandósága egy hónapra (kg)1, 4 a borsodi a hevesi a zalai munkások havi ada ®ai kenyérliszt 19,71 20,41 28,80 fó'zó'liszt 10,40 9,70 9,65 szalonna 3,19 3,10 2,01 zsír 0,88 0,81 1,03 szárazfó'zelék (bab) 3,29 3,21 2,86 burgonya 12,98 13,63 15,47 só 1,24 1,32 1,12 ecet (liter) 1,24 0,93 0,73 fűszerpénz (fillér) 65 55 60 A havi kommenció mértéke tehát nem érte el a négyes nagyságot, de persze figyelembe kell venni azt, hogy a vizsgált sommások 63,5%-a II. és III. osztályú munkás volt. Az átlagos élelmezési költség egy sommásra 1940-ben 27,31 P, míg a negyedes kommenció 36,33 P volt. Ehhez járult még a főzéshez szükséges tüzelő ára.155 153 Uo. 389—392. 154 Heller András: A sommások élelmezése. 13. 155 Uo. 15.
