Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
698 GLINST PÉTER meghatározó paraszti jövedelmei inkább az előzőekben általunk felsorolt összegek alatt voltak, mint fölöttük — ne feledjük, ezek a mezőgazdasági jövedelmek, vagy a tiszta hozamok csak a gazdaságok mezőgazdasági területére vonatkoztak, a gazdaságok rossz minőségű legelőire (Alföld), s egyéb földjeire nem. így tehát azt kell mondanunk, hogy nem tudjuk ugyan, pontosan mennyivel, de a statisztikában szereplő számnál jóva' alacsonyabb volt azoknak a valóban gazdagparaszti családoknak a száma, amelyek ennek megfelelő életszintet is tudtak biztosítani maguknak. A többség csupán a tulajdonában lévő, vagy bérelt földjének nagyságát tekintve ugyan gazdagparaszti családnak minősülhetett, s 1948 után annak is minősítették, valójában azonban csupán inkább magabíró középparaszti életformát biztosíthatott magának. A burzsoává vált gazdagparaszt a valóságban igen vékony rétege volt a magyar paraszti társadalomnak. Mennyi lehetett a kis- és középparaszti, vagy Csajanov megfogalmazása szerint a családi gazdaságok, magyarországi körülmények között az 5—20 kat. hold közötti gazdaságok által biztosított jövedelem? A már bemutatott adatok lehetővé teszik a választ erre a kérdésre. Ezeknél az üzemeknél elhagyhatjuk a tiszta hozam vizsgálatát, hiszen — mint már utaltunk rá — ezek a gazdaságok elsősorban azzal szereztek jövedelmet tulajdonosaiknak, hogy lehetővé tették munkaerejük felhasználását. Ezért elegendő kizárólagosan a mezőgazdasági jövedelem vizsgálata. 1929—1941 között a Dunántúlon a mezőgazdasági jövedelem 1 kat. holdra számítva az 5—10 kat. hold közötti gazdaságokban 181 P, a 10—20 kat. hold közötti gazdaságokban 113 P volt. így a vizsgált időszakban az 5—10 kat. holdas gazdaságok átlagosan mintegy 905— 1820, a 10—20 kat. hold közötti gazdaságok pedig 1130—2260 P mezőgazdasági jövedelemre tehettek szert. 4—6 tagú családok esetén ez egy főre számítva az 5—10 kat. hold közötti gazdaságoknál 150,83—226,25 P minimális és 301,66—452,50 P maximális jövedelmet jelentett évente, míg a 10—20 kat. hold földdel rendelkező családokban az egy főre jutó jövedelem minimálisan 188,33—282,50 P és maximálisan 376,66—565 P között lehetett. A 10—20 kat. hold földdel rendelkező gazdaságok mezőgazdasági jövedelme tehát kedvező esetben biztosította a család megélhetését, míg az 5—10 kat. hold földdel rendelkező családok alsó rétegeinek életszintje legfeljebb az átlagos mezőgazdasági munkáséval, jobb esetben a cselédekével lehetett azonos, s így valóban rákényszerültek arra, hogy rendszeresen munkát vállaljanak idegen gazdaságokban is. Ugyancsak nyilvánvaló az is, hogy a gazdasági válság éveiben e gazdaságok jövedelme a bemutatott átlagokhoz képest jelentősen csökkent. Nagyjából a mondottakkal vág egybe egy konkrét gazdaság helyzete. Kővágóörsön 1930-ban egy 12 kat. holddal (ebből 2000 négyszögöl szőlővel) rendelkező gazdaság 2813,67 P-nyi összbevételét mintegy 1805,86 P üzemi kiadás (cselédbér, gazdasági eszközök javítása, vásárlása, a szőlőben a napszámbérek, adó stb.) terhelte, így a mezőgazdasági jövedelem 1007,81 P volt.53 Ebből a jövedelemből kellett a 4 tagú gazdacsaládnak megélnie. Valószínűleg nem csupán a már csökkent árak okozták az " Szaianczi Károly: i. m. 15—19.
