Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 689 tevékenység, amit a nagybirtok tisztikara végzett. S végül egyes, de azért korántsem elszigetelt esetekben, különösen az Alföldön növekvőben volt azoknak a gazdagparasztoknak a száma, elsősorban a legfelsőbb rétegek, a legtöbb földdel, különösen pedig a 100 kat. holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezők körében, akik már felhagytak a gazdálkodással, s gazdaságaikat, vagy annak nagyobbik részét bérbe adták, s így gyakorlatilag a járadékból éltek. Az alföldi, Duna—Tisza közi mezővárosokban találjuk meg azokat a gazdagparaszti családokat, amelyek felhagytak a közvetlen termeléssel, s amelyekben már erőteljes léptekkel indult meg a polgárosodás folyamata.30 Ezek a családok városi életformában éltek, a fiúgyerekek általában már nem mezőgazdasági foglalkozásra készültek fel, csupán a leányok útja haladhatott párhuzamosan a mezőgazdasággal, amennyiben megvolt a lehetősége annak, hogy esetleg gazdálkodó gazdagparaszthoz mennek férjhez. A gazdagparaszti gazdaságok zöménél tehát átmeneti formát találunk, legalábbis abban a tekintetben, hogy ezeknek a jövedelmében szerepe van ugyan a bérmunkaigénynek is, abban a mértékben, amennyire a gazda és munkaképes családtagjai részt vesznek a termelésben, de a család elsősorban a tiszta hozamban van érdekelve, életszínvonalukat döntően — olykor kizárólagosan—ennek nagysága határozza meg. Igazán csak ez utóbbit tudjuk legalább részben nyomon követni, az úgynevezett munkabérigény mértéke ugyanis gyakorlatilag gazdaságonként különbözik. Bizonyos adatsorozatok az ország legfontosabb régióira, a Dunántúlra, Északra, és a Tiszántúlra egyaránt rendelkezésre állnak, legalábbis általában az ún. kisgazdaságok, vagyis a parasztgazdaságok vonatkozásában, s időben eléggé körülhatároltan. Az OMGE számtartás-statisztikája szerint: 3. táblázat A paraszti gazdaságok mezőgazdasági jövedelme31 (l kat. hold/P) 1932—34 1935 1936 Dunántúl 52,49 74,79 109,14 Alföld 29,53 48,93 83,14 Észak 44,38 83,74 96,03 Magyarország 94,89 Ennél részletesebb adatokat közölt a dunántúli viszonyok felmérése. Ezek szerint a Dunántúlon a paraszti gazdaságok egy kat. holdból származó mezőgazdasági jövedelme:3 2 30 Ld. Veres Péter: Az Alföld parasztsága. Bp. 1936. 22., de elsősorban Erdei Ferenc: Parasztok. Bp. 1973. 165—171., 173. (Erdei Ferenc Összegyűjtött Müvei) 31 Mezőgazdaságunk üzemi eredményei 1932—1936. években. Bp. 1938. 60—61. 32 Juhos Lajos—Kulin Sándor—Pataky László: i. m. 456.
