Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
58 BELLF.R BÉLA 26 ООО-re) csökkent, tiltják a magyar szót, kiüldözik a magyar tisztviselőket, bezárják a magyar iskolákat, egyesületeket stb. A cikk külön kiemeli az iskolakérdést: 2695 magyar elemi iskolai tanulónak mindössze 9 iskola áll rendelkezésére. Az így kialakult helyzetért az olasz lap elsősorban az osztrák szociáldemokratákat okolja, akik nemzetköziségük állandó hangoztatása ellenére a valóságban a legvadabb pángermánok. Az olasz lap mégsem látja teljesen reménytelennek a burgenlandi magyarság helyzetét, amely még mindig rendelkezik két hatalmas bázissal: a katolikus egyházzal és a nagybirtokkal. Ezeknek a birtokoknak felosztására szövetkeznek most a különben egymás ellen hadakozó bécsi szociáldemokraták és keresztényszocialisták. Egy olyan különleges földreform-tervezetet akarnak elfogadtatni, amelynek célja a magyar birtokok kisajátítása és német telepesek közti szétosztása.47 A Corriere délia Sera cikke nem foglalkozik ugyan a burgenlandi magyarságnak a katolikus egyház részéről nyújtott támogatásával, de nem is ok nélkül említi. A magyar katolicizmus ebben az időben tett újabb — nem az első ilyen — kísérletet arra, hogy a világkatolicizmust a magyar revízió szolgálatába állítsa. Emez együttműködés orgánumának szánták a Vox Hungarica (Magyar Hang) c. negyedévenként a világnyelveken és magyarul megjelenő folyóiratot, melynek egyházi szerkesztői Dér Gyula és Gosztonyi Jenő plébánosok, világi szerkesztője pedig Zichy Jenő dr. gróf volt. A folyóiratalapítás tervezete szerint: „Az egyetemes világegyházhoz, közel 400 millió katolikushoz kell fordulnunk segítségért, hogy igazságtalanul szétdarabolt hazánkat s a gyalázatosan megalázott, hajdan virágzó Regnum Marianumot az ő segítségükkel ismét visszaállítsuk és naggyá tegyük." A tervezett folyóiratnak azonban csupán az első száma jelent meg, aztán megszűnt.48 Tagadhatatlanul merész, sőt kivihetetlen vállalkozás volt az egyetemes katolicizmust egy partikuláris cél szolgálatába állítani! A burgenlandi vita ellanyhulása A burgenlandi vita 1928 tavaszán és nyár elején alábbhagyott. Az osztrák, német sajtó nem foglalkozik a kérdéssel, a magyar sajtó is csak előcsatározást végez, és ha nem puszta kuriózumokat hajszol, akkor másod-, harmadrendű kérdéseket vet föl. Ilyennek minősíthetjük a burgenlandi horvátok és magyarok Magyarország melletti állásfoglalását még akkor is, ha autentikusnak fogadhatnók el a hírt. Erről persze szó sincs. A bizonyíték csupán egy Kismarton vidéki horvát faluból érkezett levél, mely szerint 67 horvát falu mintegy 45 000 emberrel és 8 magyar falu egész lakosságával vissza akar térni Magyarországhoz. Az érvek a burgenlandi magyar revíziós propaganda agyoncsépelt érvei, amelyekből olykor mégis kilóg a lóláb, így pl. amikor 47 A megszállt Nyugatmagyarországot terrorral germanizálja Ausztria. Magyarság 1928. márc. 24. Nemzeti Újság 1928. márc. 24. 48 OL К 66 Кüm.sajtóoszt. 1929—III/5—34805.
