Századok – 1985
Történeti irodalom - Historiografije v Československu 1970–1980. Výberová bibliografie (Ism.: Niederhauser Emil) II/582
582 TÖRTÉNETI IRODALOM tematikus katalógusokkal, vagy nincs információs szolgálatuk stb. A könyvtárak leírása tartalmazza tehát az intézmény nevét, pontos címét és telefonszámát, a vezető (könyvtárvezető) nevét, s a munkatársak számát, a könyvtár használatával kapcsolatos tudnivalókat, a nyitvatartási időt stb. Ezután leírják a könyvtár állományát, külön is felhíva a figyelmet az értékesebb és a tudományos kutatás szempontjából fontosabb külön gyűjteményekre. Utalnak a gyűjtőkörre a tárgy és terület szerint, megadják a különféle katalógusokat, szólnak a dokumentációs lehetőségekről s az olvasószolgálatról, amely adott esetben megszervezi a fordításokat is stb. Megadja a leírás az egyes intézmények könyvtárainak kiadványait is, vagy a rájuk vonatkozó irodalmat, s a tudományos kapcsolatokra és a cserekapcsolatokra is utal. Ez utóbbiról csak annyit: a csere fontosságáról vall, hogy a gyűjtött könyvanyagnak ma mintegy 90%-a csereként érkezik az osztrák intézmények könyvtáraiba, beleértve a nagy könyvgyűjteményeket is. Talán már hozzá sem kellene tenni mindehhez, hogy elsősorban Délkelet-Európára, történetére, földrajzára, néprajzára stb. vonatkozó irodalom található meg a maga gazdagságában az osztrák könyvtárakban, míg Lengyel- és Oroszországra, a Szovjetunióra stb. nézve már kevésbé teljes az anyag. De ez természetes is. ezekre az országokra vonatkozólag inkább a németországi könyvtárak anyaga gazdagabb. A könyvben felsorolt 145 intézményt tüzetesebben szemügyre véve, találunk néhány olyan intézményt, amelyeknek szorosabb kapcsolata a magyar történelemmel nyilvánvaló, ennek ellenére alig terjedt el nálunk az érintett tudományos körök tudatában ezek létezése. Ilyen mindenekelőtt az Ungarisches Kirchensoziologisches Institut, amely 4 munkatárssal dolgozik, s rendszeresen megjelentet egy UKIBerichte über Ungarn-sorozatot. De ilyen az Ungarisches Adelskapitel Luzern-Expositur Kindberg, amely 1923 óta ad ki évkönyveket Ungarisches Adeliges Jahrbuch címen (eddig 57 évfolyam jelent meg 20 kötetben). De nem elsősorban ez adja meg ennek a kis kötetnek a nagy értékét számunkra, hanem az, hogy összefogja azokat az intézményeket, illetve könyvtáraikat, amelyekben kelet-európai vonatkozású könyvtári anyag található. Minden Ausztriába tanulmányútra utazónak ajánlani tudom e kis könyvecske intenzív használatát a kiutazás előtti hetekben. Gunst Péter HISTORIOGRAFIE V CESKOSLOVENSKU 1970—1980. VYBEROVÁ BIBLIOGRAFIE Praha, 1980, Ústav teskoslovenskyeh a svëtovych dèjin CSAV, 385 J. A CSEHSZLOVÁKIAI TÖRTÉNETÍRÁS 1970—1980. VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA BIBLIOGRAFIE CESKOSLOVENSKÉ HUNG ARISTIK Y ZA LÉTA 1975—1977 Sest.: Jifí Cvetler, Richárd Prazák a Marta Romportlová. Praha, 1983, Státní Pedagogické Nakladatelství, 182 I. A CSEHSZLOVÁK HUNGARISZTIKA BIBLIOGRÁFIÁJA 1975—1977 Két nagyon hasznos bibliográfiai kiadványról kell beszámolnunk, mindkettő — eltérő okokból — a magyar történészek számára különösen érdekes. Az első a bukaresti történész kongresszus alkalmából készült és csupán válogatást ad a tiz év terméséből, összesen 6307 tételt sorolt fel. Mindegyik tételnél külön jelzi, milyen nyelvű idegen rezümé található benne a csehül és szlovákul nem olvasók számára. Ugyancsak a külföldiekre való tekintettel Jaroslav Pursnak, az akadémiai csehszlovák és világtörténeti intézet igazgatójának rövid bevezetését és a tartalomjegyzéket orosz és angol nyelven is közzéteszik. (Nem ártott volna a röviditési jegyzékben, amely a folyóiratok, gyűjteményes munkák rövidítéseinek a feloldása mellett a „bev.", „szerk." és hasonlójellegű rövidítéseket is tartalmazza, ezek feloldását ugyancsak ezen a két nyelven megadni, hiszen csehül tudók számára nagyjából evidenseknek tekinthetők.) Purs rövid előszava nagy eredményként nyugtázza, hogy ebben az évtizedben a történetírás elsősorban az új- és legújabb kort dolgozta fel.
