Századok – 1985
Történeti irodalom - Ember Győző: Levéltári Terminológiai Lexikon (Ism.: Vörös Károly) II/577
TÖRTÉNETI IRODALOM 577 Az eseménynaptár készítői általában sikerrel küzdöttek meg a fontos és kevésbé fontos események szétválasztásával, ami a válogatás egyik legkényesebb pontja, mégis, mint minden válogatás, ez sem sikeredhetett tökéletesre, lehetne kitenni hiányjeleket. A válogatási szempontok a 36 esztendőn keresztül következetesen érvényesülnek, de elvétve előfordulnak következetlenségek. A mezőgazdaság említett példájánál maradva a negyvenes évek végének, az ötvenes évek elejének a parasztságot megsarcoló intézkedései említetlenül maradnak, s csupán a korlátozások megszüntetésének, a terhek mérséklésének későbbi közléséből lehet következtetni rájuk. Hasonló következetlenség, hogy egyes intézmények, szervezetek fennállásának a kezdetét jelzi a naptár, megszűnésüket ritkábban. Egy másfajta következetlenségre a nőmozgalom szerepeltetését hozzuk fel példának. A naptár közli, hogy 1945. augusztus 25-én megalakult az MKP KV Ifjúsági Titkársága, de hallgat arról, hogy 1945 áprilisában megalakult az MKP KV Nötitkársága. Megírja, hogy 1946. november 23—24-én szociáldemokrata nőkongresszus volt, de kihagyja, hogy 1947. november 30-án tartották az egyetlen országos szakszervezeti nökonferenciát. Beiktatja, hogy 1949. szeptember I5-én a WM-gyárban megalakult az első üzemi M N DSZ-szervezet, de nem utal az MDP Szervező Bizottságnak ezzel kapcsolatos 1949. augusztus 8-i határozatára. Szerepel benne, hogy az MSZMP PB 1964. november 3-án határozatot hozott a nőmozgalom helyzetéről és feladatairól, de nem szól arról, hogy az MDP PB 1953. november 5-én a nőmozgalom szempontjából alapvető jelentőségű határozatot fogadott el, s hogy ezzel összefüggésben 1954. január 30-án országos nökonferenciát tartott az MNDSZ. Szintén a következetlenség számlájára írható, hogy nem sorolja fel név szerint, hogyan változott meg a Politikai Bizottság összetétele az 1953. június 27—28-i KV ülés nyomán, de megemlíti, hogy az MDP KV 1953. október 31-i ülésén Apró Antalt beválasztották a PB-be. Az pedig már több is mint következetlenség, hogy az eseménynaptár nem ismerteti, kik voltak az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának és Ideiglenes Központi Bizottságának tagjai, és hogy az utóbbi testület kikkel egészült ki a KB 1957. február 26-i ülésén. A következetlenségekre még lehetne példákat felhozni, tárgyi tévedést viszont valóban csak néhányat sikerült felfedezni a vaskos kötetben, nem is érdemes felsorolni őket. A kötet egészére a pontosság, megbízhatóság, hitelesség jellemző miként ez egy gondosan készített kronológiától és adattártól el is várható. Használatát név-, helynév- és tárgymutató könnyíti meg. Ez az alapvető lexikális tudnivalókat tartalmazó, szép kivitelű kiadvány elemi szükségleteket elégít ki. Olyan el nem évülő segédkönyv, mely nem hiányozhat a felszabadulás utáni korszakkal foglalkozó történészek és más társadalomkutatók kézikönyvei közül De nemcsak tudományos igényeket elegit ki: odakívánkozik a történelemtanárok, pártoktatók, propagandisták könyvespolcaira is szintén nagy haszonnal forgathatják. Sipos Levente EMBER G YŐZŐ LEVÉLTÁRI TERMINOLÓGIAI LEXIKON Budapest. 1982. Akadémiai Kiadó, 382 o. A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. A második világháború befejezése óta eltelt négy évtized során világszerte megnőtt az érdeklődés a levéltárakban őrzött dokumentumok iránt, és ezzel együtt megnőtt a levéltárak forgalma, végső fokon pedig jelentősége is. Ennek többféle oka is van: szerepet játszik benne az utazási lehetőségek hallatlan kibővülése, mely gyorsan megközelíthetővé tette a távoli levéltárakat, és lehetővé a bennük történő kutatást is — éppúgy, mint a lehetőségekkel élni tudó történészek egyre nagyobb igénye az események minél kiterjedtebb nemzetközi összefüggésekben való felkérésére: a gyarmati sorból felszabadult országok gyorsan kialakuló 13'
