Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
AZ OSZTRÁK—MAGYAR VISZONY 1927 1929 51 mondja az osztrák—magyar határ véglegességére vonatkozó magyar kormánykijelentést, és semleges felügyelet mellett végrehajtandó népszavazással kívánja megoldani a burgenlandi kérdést. A cikkíró szerint a magyar kormánynak haladéktalanul érintkezésbe kell lépnie a nagyhatalmakkal a népszavazás kieszközlése végett. „Magyarország már két ízben szalasztotta el az alkalmat Nyugat-Magyarország visszaszerzésére: egyszer, amikor leszerelte a felkelő mozgalmat, és másodszor, amikor a júliusi bécsi forradalom alkalmával nem szállta meg." Nem szabad tehát elszalasztani a harmadik és talán az utolsó alkalmat. „S ha az osztrák kormány nem megy ebbe bele, akkor Nyugat-Magyarországon égig fognak felcsapni a lángok!"2 3 — fejeződik be fenyegetően, a bandaharcok rémületét idézve a cikk. Időközben a magyar kormány is megtette a Magyarság által sürgetett nyilatkozatot, habár nem egészen az általa kívánt formában. A harcias tiltakozás kissé zavart és zavaros magyarázkodássá szelídült. Walko Lajos külügyminiszter a parlament külügyi bizottságában kijelentette, hogy sem a miniszterelnök, sem ő, sem más felelős személy nem tett olyan nyilatkozatot, miszerint Magyarország végleg lemond Burgenlandról. A magyar álláspont ebben a kérdésben jottányit sem változott. A kancellár a magyar követ egy előző évi kijelentését érthette félre, amely a Sopronra vonatkozó osztrák igényt a velencei jegyzőkönyvre hivatkozva jogtalannak bélyegezte!2 4 Ugyanilyen magyarázatot adott a félreértésről Bethlen miniszterelnök is a nagycenki irredenta emlékünnepélyen Herczeg Ferenc író, a Magyar Revíziós Liga elnöke és Östör képviselő társaságában.2 5 Seipelnek Burgerlandra vonatkozó nyilatkozata az egész német sajtót bejárta, míg a magyar válasz csak néhány lapban kapott helyet.2 6 A Germania, miközben ismerteti az osztrák és a magyar kormány közti vitát, arra figyelmeztet, hogy a német nép nem nézné közömbösen a burgenlandi németség önrendelkezési jogának megsértését. Itt már nem csupán forrófejű irredenták mesterkedéséről van szó, hanem a kormánynak velük való összejátszásáról. Sem az európai nagyhatalmak közti ellentétek, sem a Rothermere-akció nem homályosíthatják el a magyar államférfiak előtt azt a tényt, hogy „.. .a német Burgenland németnek megmaradása mögött nem csupán a 6,5 millió osztrák német áll, hanem a 80 milliós német nép."27 A másik német lap, a Kölnische Zeitung még határozottabban támogatja az osztrák—magyar vitában Seipel álláspontját. A magyar politika mesteri sakkhúzásának minősíti Sopronnak 192l-es megszerzését. Ezzel tulajdonképpen Burgenland életképességét akarták megtörni. Az osztrák kormány azonban keresztülhúzta ezt a 23 G. J. dr.: „Burgenland"-ot vissza kell csatolni Magyarországhoz. Magyarság 1927. dec. 18, 6. 24 Ungarn und das Burgenland. Frankfurter Zeitung 1927. dec. 18. Ungarn und die Revisionsfrage. Kölnische Zeitung 1927. dec. 18. 25 Das umstrittene Burgenland. Germania 1927. dec. 22. 26 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) К 66 Küm. sajtóoszt. 1928—1/3—33 035. Dr. Weber Arthur sajtóelőadó jelentése. Berlin, 1927. dec. 31. 27 Das umstrittene Burgenland. Germania 1927. dec. 22. 4*
