Századok – 1985
Közlemények - Póth Piroska: A koalíciós pártok kultúrpolitikája 1945–1948 között II/498
502 PÓTH PIROSKA bebizonyította, hogy az általános iskola — nagyrészt a további fejlemények következtében — eddig csak hellyel-közzel váltotta be azokat a reményeket, amelyet kidolgozói, a reformtervek megalkotói hozzá fűztek. Az osztály-, illetve szakrendszerű oktatást nyújtó nyolcosztályos általános iskola országos kiépítése ugyanis óriási összegű beruházásokat igényelt volta. 1945-ben mintegy 17 és félezernyi általános, illetve népiskolai osztályterem állott az alapképzés rendelkezésére.7 Az Országos Köznevelési Tanács 1946-os, hozzávetőleges számításai szerint még nagyon magas, átlag 40 fős osztálylétszámokkal számolva is további, kb. 16 000 tanterem szükséges az általános iskolák országos hálózatának kiépítéséhez.8 Jelentős beruházásokra azonban e tekintetben a 70-es évek közepéig csak két rövid időszakban, az első, majd jó tíz esztendővel később a második hároméves terv idején került sor.9 Az egységes általános iskola elvének elfogadása azonban — ha nem is azonnal —, de egy sor további intézkedést vont maga után. Magával hozta az új, egységes tankönyvek követelményét, majd a tankönyvkiadás államosítását. Külön aktualitást adott a kérdésnek, hogy a fegyverszüneti egyezmény is előírta a fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítését, s a végrehajtás során a tankönyvek központi felülvizsgálatára is sort kellett keríteni. A felülvizsgálathoz a vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő szempontokat adta meg: „A történeti könyvekből el kell távolítani azokat a részeket, amelyekben az 1914-18. évi világháborút követő kort tárgyalják. (...) Más tankönyvekben is különös gonddal kell megvizsgálni azokat a részeket, amelyek a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójára, az ezzel szövetséges nagyhatalmakra, a marxista szocializmusra és az ún. imperialista törekvésekre vonatkoznak. Az utóbbi törekvéseknek a magyar és külföldi változatát egyaránt el kell ítélni. A tankönyvekben alkalmazkodni kell ahhoz a tényhez, hogy jogilag Magyarország határait azok a földrajzi vonalak szabják meg, amelyeket az ún. trianoni szerződés és,a szövetséges hatalmakkal kötött fegyverszüneti megállapodás kijelölt. A tankönyvekben is ki kell fejezni, hogy ezeken a határokon belül kell az ország belső újjáépítéséhez fogni és nem az elveszett területek visszaszerzésére törekedni. Gondoskodni kell arról, hogy az elmúlt negyedszázad alatt Németországban, Olaszországban vagy akár nálunk is szociális és nemzeti jelszavak alatt tett intézkedések kellő megvilágításba kerüljenek. (...) Fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a nemzetet érdekei ellenére háborús pusztulásba sodorták. Rá kell mutatni arra, hogy a marxista szocializmus, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója és a szövetséges hatalmak demokráciája a történelem építő erői.'40 1 Magyarország művelődési viszonyai 1945-1958. Szerk.: Erdész Tíborné. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1960. 234. 8 Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról (1945-1948). A kötetet összeállította és a bevezetőt írta Danes Istvánné. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1979. 392. ' Oktatás, művelődés 1950-1980. Bp., 1982. 63. 10 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1945. évi 1.883. V.K.M. számú rendelete az iskolákban használt tankönyvek felülvizsgálatáról. Magyarországi rendeletek tára. 1945. I. Kiadja a Magyar Belügyminisztérium, Bp., 1946. 536-537.
