Századok – 1985
Tanulmányok - Orbán Sándor: A szocializmus építésének első fél évtizede (1948–1953) II/467
A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE 1948—1953 KÖZÖTT 479 Nem kétséges, különösen a helyi közigazgatást addig nélkülöző kisebb településeken nagy várakozással tekintettek a saját tanácsi szerv munkája elé. A közösségekből korábban kinőtt vezetők mellőzése azonban csakúgy, mint az adminisztrációt a felső utasítások szerint ellátó végrehajtó apparátusnak a választott testület fölé növése, hamar visszatetszést szült a lakosság szemében. S nem is szólva arról, hogy már az egyébként is lajstromos rendszerű választásokról szóló (1950. 31. sz.) törvényerejű rendelet messze nem nyújtott kellő biztosítékokat a tanácstagok felelősségre vonására és visszahívására, a különböző helyi tevékenységi területek eredendő vagy időközbeni centralizálása folytán a tanács hatásköre egyre jobban leszűkült a fejlesztést célzó gazdálkodásban és tervezésben is. Apparátusára pedig csak bizonyos, utasításba adott népszerűtlen feladatok (terménybegyűjtés, adóbehajtás, kisajátítás, tagosítás stb.) végrehajtása maradt. A régi államhatalmi és igazgatási szervek ily fogyatékosságokkal való felváltásának lezárása tehát nem kevés problémát hagyott hátra, olyanokat, amelyek egyelőre nem enyhültek, hanem együtt bonyolódtak a politika és a gazdaságfejlesztés általánosabb kérdéseivel. A gazdaság és a társadalom az első 5 éves terv indulásakor A szocialista gazdaság kifejlesztését célzó első 5 éves terv, csak miután az ország újjáépítéséhez kapcsolódó 3 éves terv sikeresen befejezést nyert. 1950 első napján indulhatott útjára. Az új terv indulását 1949 decemberében megelőzte a nagykereskedelem és a tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása is. Minthogy ez az. államosítási hullám gyakorlatilag kisebb üzleteket és üzemeket is érintett, a városi magánszektor felszámolásához vezetett. Abban, hogy a 3 éves tervet idő előtt (2 év és 5 hónap alatt) sikerült teljesíteni, a különböző tényezők között (tartalékok felszabadítása az államosításokkal; kedvező szerződések más országokkal; szovjet jóvátételi szállítások részben elengedése stb.) nagy szerepe volt az újjáépítés során kialakult és egyre fokozódó munkalendületnek. Valójában ennek jegyében, jórészt még bürokráciától mentesen bontakozhatott ki 1948 tavaszán az első szocialista munkaverseny, kerülhettek élre a legjobb munkások, és jöhettek létre azok a vállalások, amelyek a terv idő előtti befejezését célozták. Az ország iméntiek nyomán növekvő termelése, hasonlóan az európai szocialista országok többségéhez, ütemben lehagyta a szomszéd tőkés országokat, 1949-re meghaladta a háború előtti — azaz elérte a háború alatti legmagasabb — színvonalat. Mindez azt jelentette, hogy az 1935-1938-as évekéhez viszonyítva, mintegy 23%-kal több ipari termék jutott egy-egy főre, jóllehet a gyáriparban és bányászatban a foglalkoztatottság még el sem érte a korábbi csúcsot, tehát anélkül, hogy a munkanélküliség teljesen felszámolódott volna. Az ipar helyreállításán belül, miként másutt is, Magyarország esetében is a nehézipar jutott előbbre, amihez természetesen nagyban hozzájárult az is, hogy mind a háború, mind a jóvátételi szállítások 7 Századok «5/2
