Századok – 1985

Tanulmányok - Orbán Sándor: A szocializmus építésének első fél évtizede (1948–1953) II/467

A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE 1948—1953 KÖZÖTT 479 Nem kétséges, különösen a helyi közigazgatást addig nélkülöző kisebb települése­ken nagy várakozással tekintettek a saját tanácsi szerv munkája elé. A közösségekből korábban kinőtt vezetők mellőzése azonban csakúgy, mint az adminisztrációt a felső utasítások szerint ellátó végrehajtó apparátusnak a választott testület fölé növése, hamar visszatetszést szült a lakosság szemében. S nem is szólva arról, hogy már az egyébként is lajstromos rendszerű választásokról szóló (1950. 31. sz.) törvényerejű rendelet messze nem nyújtott kellő biztosítékokat a tanácstagok felelősségre vonására és visszahívására, a különböző helyi tevékenységi területek eredendő vagy időközbeni centralizálása folytán a tanács hatásköre egyre jobban leszűkült a fejlesztést célzó gazdálkodásban és tervezésben is. Apparátusára pedig csak bizonyos, utasításba adott népszerűtlen feladatok (terménybegyűjtés, adóbehajtás, kisajátítás, tagosítás stb.) végrehajtása maradt. A régi államhatalmi és igazgatási szervek ily fogyatékosságokkal való fel­váltásának lezárása tehát nem kevés problémát hagyott hátra, olyanokat, amelyek egyelőre nem enyhültek, hanem együtt bonyolódtak a politika és a gazdaságfejlesztés általánosabb kérdéseivel. A gazdaság és a társadalom az első 5 éves terv indulásakor A szocialista gazdaság kifejlesztését célzó első 5 éves terv, csak miután az ország újjáépítéséhez kapcsolódó 3 éves terv sikeresen befejezést nyert. 1950 első napján indulhatott útjára. Az új terv indulását 1949 decemberében megelőzte a nagykereske­delem és a tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása is. Minthogy ez az. államosítási hullám gyakorlatilag kisebb üzleteket és üzemeket is érintett, a városi magánszektor felszámolásához vezetett. Abban, hogy a 3 éves tervet idő előtt (2 év és 5 hónap alatt) sikerült teljesíteni, a különböző tényezők között (tartalékok felszabadítá­sa az államosításokkal; kedvező szerződések más országokkal; szovjet jóvátételi szállítások részben elengedése stb.) nagy szerepe volt az újjáépítés során kialakult és egyre fokozódó munkalendületnek. Valójában ennek jegyében, jórészt még bürokrá­ciától mentesen bontakozhatott ki 1948 tavaszán az első szocialista munkaverseny, kerülhettek élre a legjobb munkások, és jöhettek létre azok a vállalások, amelyek a terv idő előtti befejezését célozták. Az ország iméntiek nyomán növekvő termelése, hasonlóan az európai szocialista országok többségéhez, ütemben lehagyta a szomszéd tőkés országokat, 1949-re meghaladta a háború előtti — azaz elérte a háború alatti legmagasabb — színvonalat. Mindez azt jelentette, hogy az 1935-1938-as évekéhez viszonyítva, mintegy 23%-kal több ipari termék jutott egy-egy főre, jóllehet a gyáriparban és bányászatban a foglalkoztatottság még el sem érte a korábbi csúcsot, tehát anélkül, hogy a munkanélküliség teljesen felszámolódott volna. Az ipar helyreállításán belül, miként másutt is, Magyarország esetében is a nehézipar jutott előbbre, amihez természetesen nagyban hozzájárult az is, hogy mind a háború, mind a jóvátételi szállítások 7 Századok «5/2

Next

/
Thumbnails
Contents