Századok – 1985
Tanulmányok - Orbán Sándor: A szocializmus építésének első fél évtizede (1948–1953) II/467
470 ORBÁN SÁNDOR szervezete (OEEC), de az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezésére tárgyalások indultak a korábban alakult brüsszeli paktum tagjaival egy szélesebb atlanti katonai tömb megalakításáról is. És összhangban az új amerikai elnök, Truman más kontinensrészekre is kiterjedő expanzív gazdasági és katonai paktumpolitikájával, további öt ország (Dánia, Norvégia, Izland, Olaszország és Portugália) bevonásával 1949 áprilisában létre is jött a NATO. Az újonnan alakult NSZK azonban majd csak később, miután a tíz európai tőkés ország által 1949 májusában létrehozott Európai Tanács is felveszi tagjai közé, és gazdaságilag, valamint katonailag is integrálódik az 1951-ben megalakult Európai Szén- és Acélközösségbe (Montanunió), csatlakozik ehhez a katonai paktumhoz. A szocialista országok között egyébként is törvényszerűen kialakuló szorosabb kapcsolatokat csak még inkább sürgették a tőkés világrendszerhez tartozó hatalmak kommunista és demokratikus mozgalmak elleni akciói, s különösen azok a tömörülések, amelyek a politikai és a gazdasági célok mellett újabban immár katonai jelleget is öltöttek. Mégis, akkor még nem került sor arra, hogy a tőkés tábor katonai tömbpolitikájára hasonlóval válaszoljanak. Nem céloztak ilyent azok az 1948-ban végleg megrekedt külön kísérletek sem, amelyek részben a bolgár párttól, részben Jugoszláviából indultak ki egy balkáni államszövetség létrehozására. A szocialista országok újonnan kialakuló államközi kapcsolatait egyelőre a kétoldalú kölcsönös barátsági, együttműködési és segélynyújtási szerződések jelezték. Korábbi viszonyaikhoz, illetve az ezek folytán fennmaradt problémákhoz képest e szerződések nagy előrehaladást jelentettek. Magyarországgal először (1947. december) a régió szocialista fejlődésben leginkább előrehaladott Jugoszlávia kötött ilyent. Ezt követte aztán 1948. januárban a Petru Groza vezette román kormánnyal, majd februárban a Szovjetunióval kötött hasonló szerződés. A sor még az év nyarán folytatódott a lengyelekkel és a bolgárokkal létrejött egyezményekkel. Csupán Csehszlovákiával nem jött létre ilyen az évben. Csak miután törvényileg rendezték a szlovákiai magyar kisebbség állampolgári jogait, kerülhetett sor a két ország között először egy kereskedelmi, majd 1949 áprilisában pedig az előbbiekhez hasonló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésre. E kétoldalú szerződések természetesen nem jelentették azt, hogy a szocialista országok bizonyos kérdésekben (pl. külügyminisztereik 1948. júniusban Varsóban és 1950. októberben Prágában a német remilitarizálás ellen) ne léptek volna fel egységesen. Még inkább magától értetődő volt a szocialista tábor egysége a nemzetközi méretekben kibontakozó békemozgalom támogatásában. Jóllehet 1948-1949 folyamán az ázsiai kontinens keleti részén is további országokban győzött a szocialista forradalom (Észak-Korea, Kína), sőt ami az előzmények után ugyancsak korszakos jelentőségű: a szovjet atomkutatás 1947 végére meghozta az eredményt, és — mint 1949 szeptemberében bejelentették — megszűnt az Egyesült Államok atombomba-monopóliuma, mégis a szocialista országok első jelentősebb tömörülése gazdaságaik hatékony és egybefogott fejlesztése céljából jött létre. Hat európai szocialista ország részvételével 1949 januárjában megalakították a
