Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1945—1956 KÖZÖTT 465 ellen is harcba szállt. Ellenállását le kellett küzdeni a köztársasági államforma megteremtésekor, majd éles összeütközéseket eredményezett az egyházi iskolák államosítása is. A politikai katolicizmusnak az említett kísérletek ellenére sem sikerült egy egységes, ütőképes politikai pártot létrehoznia, amiben szerepe volt a koalíció és a baloldal magatartásán túl annak is, hogy a felszabadulás után már megkésett jelensége volt a politikai életnek. A fordulat éve után pedig végleg elveszítette további lehetőségeit. A népi demokratikus kormányzat kezdettől fogva arra törekedett, hogy rendezett viszonyt alakítson ki a katolikus egyházzal is. Az 1950-ben létrejött megállapodás kedvező hatással volt a két fél kapcsolatainak normalizálására, a további kibontakozást azonban nehezítették az M DP politikájának torzulásai, az egyházpolitikában elkövetett súlyos hibák is. „A kölcsönösen elkövetett hibák miatt nehéz, bonyolult egyházpolitikai helyzet alakult ki, és mindkét fél részéről komoly erőfeszítések kellettek, hogy érvényesüljön a megállapodás szelleme. A marxista elméletnek és elvnek, valamint az egyházi tantételeknek dogmatikus eltorzulása a személyi kultuszból fakadó szektás és a korábbi történelmietlen egyházi felfogás hatásának érvényesülése, a haladással szemben álló egyházi erők tevékenysége együttesen súlyos károkat okozott, megnehezítette és késleltette a nemzet alkotó erőinek összefogását."131 Ezek a problémák azonban bármennyire is súlyosak voltak, nem juttatták holtpontra az állam és a katolikus egyház kapcsolatainak alakulását. A katolikus békemozgalom jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a katolikus egyház is szerepet vállaljon a szocialista Magyarország építésében. Az ellenforradalom leverését követő gyors politikai konszolidáció pedig megteremtette a kölcsönös bizalom helyreállítását, s egyúttal alapot adott a további együttműködéshez is. Лайош Ижак: ОБЩЕСТВЕННО-ПОЛИТИЧЕСКАЯ ДЕЯТЕЛЬНОСТЬ КАТОЛИЧЕСКОЙ ЦЕРКВИ В ВЕНГРИИ (1945—1956) (Резюме) После освобождения в Венгрии в значительной мере изменилась роль всех церквей, в том числе и роль католической церкви. Статья обобщённо занимается попытками образования тех партий (Христианско-демократическая народная партия. Демократическая народная партия), которые хотели выступить в представительстве политического католицизма. В рамках изложения автор отдельно занимается современной деятельностью Йожера Палффи, Иштвана Баранковича и эстергомского примаса Йожефа Миндсенти, который рассматривал свою должность не только как церковную обязанность, но и как политическую функцию. 131 Miklós Imre: Az állam és az egyházak viszonya. Propagandista, 1982. 1. sz. 22—37. 4*
