Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
462 IZSÁK LAJOS felmentését, a volt szerzetesek csendes misézését, még abban az esetben is, ha az illető volt szerzetes állami állásban dolgozott.12 1 A korábbi túlkapások feloldása, illetve megszüntetése kétségtelenül javított a katolikus egyház és az állam viszonyán. A szélesebb nemzeti egység megteremtésére irányuló törekvések az új népfront megalakulása, a törvényesség további szélesítése gondolatának felvetése — különösen az alsó papság körében — tovább fokozta az együttműködés helyeslését. A lelkészkedö papságra ugyanakkor elég nagy hatást gyakoroltak — a fentebb említett intézkedéseken túl — a püspökök különböző cikkei és nyilatkozatai a békéről és az ország helyzetéről. Czapik Gyula például valamennyi hazai, illetve nemzetközi békekongresszuson felszólalt. Ezek közül az egyik legnagyobb hatású nagy nemzetközi visszhangot is kiváltó felszólalása 1955 nyarán Helsinkiben a Béke Világtanács ülésén hangzott el. „Hangsúlyozni szeretném, hitemet valló keresztény, Egyházamnak és fejének, a pápának, hűséges alattvalója és a magyar hazámnak törvénytisztelő polgára vagyok" — majd személyes vonatkozású megjegyzéseit követően az ország helyzetéről és békevágyáról a következőket mondotta: „A magyar nép országának rombadőlte után nem állott ki a világ országútjára, és nem nyújtotta kezét alamizsnáért. A magyar nép talpra állott, elhordta a romokat, hozzákezdett az újjáépítést és áldozatot kívánó munkájához. Alkotmányba iktatta a vallás és lelkiismeret szabadságát, kiterjesztette a társadalombiztosítást, és iparkodott a nehéz körülmények között is jobb szociális helyzetet teremteni. És mindezt nem alkalomszerűen, hanem előre kidolgozott gondos tervek szerint tette. Ebben a tagadhatatlanul páratlan munkában mindenki összefogott, a kormánytól kezdve a kezét és eszét használni tudó becsületes polgárig. Ebben a helyzetben mindenki beláthatja, hogy a magyar nép nem akar háborút, hanem igenis békét követel!"12 2 Az 1954 őszi Hazafias Népfrontkongresszust előkészítő munkában is Czapikon kívül Hamvas Endre püspök és a papi békemozgalom vezetői (Beresztóczy Miklós, Brezanóczy Pál, Bárdy Ferenc, Horváth Richárd, Mag Béla, Máté János, Szabó Imre és mások) szintén aktívan részt vettek. A katolikus püspöki kar és az egyház megváltozó magatartása így lassan lehetővé tette, hogy a papi békemozgalom politikáját a hivatalos egyház is magáévá tegye és képviselje, pontosabban 1955—56-ra megközelítette azt a szintet, hogy esetleg sikeres lehet a hivatalos egyházzal való egyesítése.12 3 A politikai irányvonal újabb módosítása, s különösen 1955 tavaszától— nyarától a szektás módszerek nagyobb térnyerése azonban megakadályozta ezen a téren is a tisztánlátást. Az MDP KV. Titkársága 1955 nyarán tárgyalta meg a párt 1953 utáni, pontosabban az „új szakasz" idején folytatott egyházpolitikáját — s ezen belül az ÂEH tevékenységét —, és hozott újabb határozatot. Erre az időszakra ténylegesen megélénkült az egyházak tevékenysége, a katolikus hívők körében növekedett például 121 PI. Arch. 276. f. 89/344. őe. 122 Czapik beszédének teljes szövegét közli: Saúd Béla i. m. 137—139. 123 Beresztóczy Miklós i. m. 48—50.
