Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1945—1956 KÖZÖTT 449 Ez utóbbiak közé tartoznak a Demokrata Néppárt, a Keresztény Női Tábor, s részben a Független Magyar Demokrata Párt képviselői.76 Az 1948:XXXIII. tc. értelmében összesen 6505 egyházi iskola került állami fennhatóság alá. Az állami státusba került pedagógusok száma pedig 18 000-re volt tehető. Az egyház és iskola elválasztásáért folyó küzdelem ezzel véglegesen befejeződött.7 7 A törvény végrehajtásáról a 8000/1948. VKM számú rendelet intézkedett, amely az állam által át nem vett intézetekkel kapcsolatban a következőket mondta ki:7 8 „Mivel kizáróan egyházi célokat szolgáló intézetek, az állam nem veszi át a következő iskolákat: hittudományi főiskola, államérvényes bizonyítványt ki nem adó egyházi tanárképző főiskola, lelkészképző intézetek, rabbiképző intézet felső tagozata, hitoktatónőképző főiskola, baptista szeminárium, diakónus és diakonisszakképző intézet, egyházi énekiskola, misszionáriusképző-intézet, keresztény felebaráti nevelőintézet, árvaház, szeretetotthon és a keresztény szeretet gyakorlására létesített más intézmény." Nem veszi át az állam „a... tanulóotthonoknak azt a részét, amelyben rendtagok, papnövendékek vagy lelkészi szolgálatra készülő növendékek rendszeresen el vannak helyezve. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ún. kisszeminaristákra, akik papnövendékeknek nem tekinthetők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter esetenként állapítja meg, hogy az állam által átvett tanulóotthon szolgáltatásaiban a tanulóotthon át nem vett részében lakó növendékek milyen mértékben és milyen feltételek mellett részesülhetnek". A katolikus egyház vezetői, pontosabban Mindszenty hercegprímás azonban a közel 5000 főnyi szerzetes tanárnak, tanítónak stb. megtiltotta az állami iskolában való tanítást. A püspöki kar 1948. szeptember 1-i körlevele ugyanis határozottan leszögezte „.. .a katolikus nevelőtábor az egyház által nem helyeselt nevelésnek sem tényezője, sem segítője, sem közeli, tehát felelős, akár tevékeny részese, akár tétlen szemlélője nem lehet."7 0 Mindszentynek ez a döntése nemcsak az államosított, különösen magas színvonalú katolikus iskolákat érintette hátrányosan, hanem ennél talán még súlyosabb volt a szerzetes tanárok szempontjából: megkérdőjelezte, bizonytalanná tette jövőjüket, a szerzetesrendek további fennmaradását hazánkban. Nem is szólva arról, hogy alig egy esztendő elteltével megszűnt a kötelező vallásoktatás is az iskolákban. Az 1949. szeptember 5-én megjelent rendelet kimondta: „Az 1949/50. tanévtől kezdődően a vallásoktatás nem kötelező. Azok a szülők, akik gyermekeik vallásoktatását kívánják, legkésőbb szeptember 15-ig szóban vagy írásban az iskolákban ezt a szándékukat bejelentik. A 76 Uo. 495. Ekkor játszódott le a magyar országgyűlés történetében egyedülálló nevezetes epizód: miközben a képviselők elénekelték a Himnuszt, Schlachta Margit, a Keresztény Női Tábor vezetője ülve maradt, ezzel is tüntetve az egyházi iskolák államosítása ellen. Magatartása a képviselők jogos felháborodását váltotta ki, amiért mentelmi bizottság elé került, s másnap június 17-én, egy évre kizárták az országgyűlésből. 77 Orbán Sándor i. m. 166—167. 78 1948. év hatályos jogszabályai Budapest 1949. Grill Károly Könyvkiadóvállalata 659. 79 Idézi: Orbán Sándor i. m. 173. 4*
