Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1945—1956 KÖZÖTT 447 képviselői (Gyöngyösi János, Bognár József és mások) „nem hivatalos jellegű" látogatást tettek Mindszentynél. Kifejtették a hercegprímás előtt, hogy az állam és a katolikus egyház viszonyának a rendezése — köztük is elsősorban az egyházi iskolák államosításának az ügye — már elodázhatatlan. Felhívták arra is a figyelmét, hogy megítélésük szerint a tárgyalások eredményét, de legalábbis annak légkörét lényegesen befolyásolná — és az egyház helyzetét erősítené is —, ha a katolikus egyház, pontosabban vezetői a tárgyalások megindulása előtt olyan nyijatkozatot tennének, amelyben a földreformot, a köztársasági államformát és a magyar demokrácia más vívmányait — így a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek 1948 március végi államosítását — elismerné. Mindszenty csupán az iskolák államosításának kérdésével volt hajlandó foglalkozni, de ezzel kapcsolatban is határozottan leszögezte „az iskolák fenntartása az egyház részéről elvi kérdés, amelyben csak egyes részletkérdésekben, iskolaigazgatás, felügyeleti és tankönyvek használata tekintetében tehet engedményeket, magában az elvben azonban nem, mert az isteni jog".0 8 Mindszenty bíboros érsek 1948. május 11-i körlevelében már kilátásba helyezte az „egyházi fenyítékek szigorát" is azokkal szemben, akik támogatják a kormány elhatározását. „Amikor ... a halhatatlan lelkek üdvösségéről van szó — olvasható az említett körlevélben —, minden hívőnek meg kell értenie, hogy esetleg keményebb eszközöktől sem szabad az egyháznak visszariadnia."6 9 1948. május 23-án Mindszenty az egyházi iskolák államosítását bejelentő miniszteri sajtóértekezlet kapcsán újabb pásztorlevelet bocsájtott ki. „Tanúskodásra hívjuk fel az egész ország közvéleményét, hogy az Egyház és az állam között öt hónapon keresztül annyiszor és oly változatos módokon és eszközökkel idézett béke kapcsán most először dobják be hivatalosan isteni és állami törvényekkel biztosított ősi katolikus iskoláink államosítását. . . Eddig volt joga és lehetősége a szülőknek választani az iskolák között. Az állami iskolamonopólium behozatala után az állami iskolát semmi sem menti meg attól, hogy a pártpolitika és a materializmus hitközösség ágyába süllyedjen. Múltunkban alapvető gondolat volt, hogy a családi és iskolai nevelés közt törés ne legyen... Most itt van a próbatétel ideje. Krisztus zászlaja várja a hűségeseket, akik hitük, a gyermeki lélek, az Egyház védelmére a kereszténységben, a bérmálásban és más módon is számtalanszor elkötelezték magukat."7 0 A katolikus püspöki kar május végén határozatban követelte, hogy kormánynyilatkozattal vegyék le napirendről az iskolák államosításának ügyét, s egyúttal azt is, hogy a feloszlatott katolikus egyesületek „felújítása biztosíttassék vagyonuk visszaadásával".71 Felsőbb egyházi utasításra megmozdult a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége, s tiltakozó táviratokat küldött, valamint tömegakciókat is kezdeményezett az államosítások ellen. A klérus és a polgári 68 PI Arch. 274—7/267. 64 A körlevelet idézi Orbán Sándor i. m. 158. 70 EPL. M. 14. 71 Uo. 5 Századok 85/2
