Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
444 IZSÁK LAJOS Tábor mindig Krisztus tanítását vallotta! Most sem ígér mást, mint Krisztus akaratának megvalósítását a magyar törvényhozásban!"5 9 A választási küzdelem után — érthető módon — minden párt, így a katolikus egyház közvetett támogatását élvező DNP és KNT is nagy várakozással tekintett 1947. augusztus 31-e, a választások napja elé. Ismeretes, hogy a választásokon indult 10 párt közül a legtöbb szavazatot a Magyar Kommunista Párt kapta (22,3%), viszont a szavazatok számát tekintve, a második helyre 820453 szavazatával a Demokrata Néppárt került A Keresztény Női Tábor a 16 választókerület közül csak négy választókerületben indult, viszont legjobb választási eredményével (16,1%) Fejér — Komárom — Esztergomban a pártok rangsorában a negyedik helyre került. A párt nagybudapesti eredményei (14 185 szavazat) ugyanakkor azt a következtetést is megengedik, hogy Schlachtáék augusztus végi „esztergomi panasza" nem volt hiábavaló, a fővárosi papság egy része ugyanis híveikkel együtt a KNT-re adta szavazatát. A párt Szolnok megyei eredményeiben (8294 szavazat) pedig kétségtelenül nagy szerepe volt annak, hogy a DNP ebben a választókerületben sem — ahogy a Fejér Komárom — Esztergomi-ban sem indult. A két párt további sorsa szempontjából — a politikai baloldal és a koalíció politikáján túl — egyáltalán nem volt elhanyagolható, hogy a katolikus egyház, pontosabban vezetői, milyen magatartást tanúsítanak velük szemben. Az Új Ember a választási eredmények „világnézeti mérlegét" megvonva egyértelműen leszögezte, hogy a magyarországi katolicizmus nem tekinti a DNP-t „a hierarchia vezetése alatt egységbe szerveződött magyar katolicizmus egyházpolitikai vetületének, világnézeti pártjának".6 0 De, talán még ennél is jellemzőbb volt Mindszenty hercegprímás közvetlen munkatársainak álláspontja: „Micsoda csalódás lesz, amikor az emberek látják, hogy Barankovics nem az elszánt ellenzéki, mint ahogyan vélték róla" — állapította meg nem kevés malíciával az Actio Catholica igazgatója —, majd a fentiekhez azt is hozzátette: „hátha még megtudják a papok és a falvak, hogy olyan valakire szavaztak, aki személyében és pártjában nem is jár az Eminenciás Úr (értsd Mindszenty — I. L.) útján. Milyen nagy skandalum lesz, amikor kisül, hogy az a sok ember voltaképpen szektárius vállalkozást támogatott szavazatával."61 A Keresztény Női Tábor vezetőjének, Schlachta Margitnak viszont az országgyűlési bemutatkozása sikerült rosszul saját maga s pártja további sorsa szempontjából is. A felhatalmazási vita során elhangzott felszólalásában ugyanis sértő kifejezéseket használt a szomszéd államokkal — különösen a Szovjetunióval és Jugoszláviával — szemben, és ezért 1947 5g EPL. Ml. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a KNT a választási küzdelem utolsó szakaszában — sajátos módon — nem a koalícióval, hanem a hozzá legközelebb álló Demokrata Néppárttal került ellentétbe. Schlachta Margit egyik megbízottja augusztus végén azért panaszkodott Esztergomban, hogy Mihelics Vid és mások DNP melletti kiállása és agitációja gátolja a KNT tevékenységét Budapesten, sőt még a katolikus intézetek nővéreit is a Barankovics-párt felé irányítják, ezért Mindszentytől az „azonnali cselekvést" sürgette. (EPL. M l 5.) 60 Új Ember 1947. szeptember 7. 61 EPL. 5394/1947.
