Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
436 IZSÁK LAJOS nyarán egyébként a Kisgazdapárt vezetői maguk sem támogatták ezt a kezdeményezést, és közvetítők útján megpróbálták Mindszentyt erről a tervéről lebeszélni. A Kisgazdapárt vezetőinek magatartása mellett azonban más tényezők is közrejátszottak abban, hogy 1946 június—júliusában Mindszenty kezdeményezése zátonyra futott, nem jött létre az új katolikus párt. Közülük talán a legjelentősebb ok az volt, hogy Rajk László belügyminiszter — a SZEB követelésére —július elején 220 egyesület feloszlatását rendelte el. Köztük a KALOT és más katolikus egyesületekét, a Cserkész Szövetséget és az Emericana nevű diákszervezetet.3 8 Ezek ugyanis nemcsak a jobboldali propagandának voltak a támogatói, hanem egyúttal társadalmi és szervezeti bázisát is jelentették volna az új pártnak. Nem véletlen, hogy a katolikus püspöki kar, s személyében Mindszenty,levélben tiltakozott a katolikus szervezetek feloszlatása miatt, és követelte a rendelet hatálytal'-inítását.34 A belügyminiszter a feloszlatás után néhány nappal magához hivatta a KALOT vezetőit, és közölte velük, hogy más névvel és új, demokratikus vezetőséggel újjáalakíthatják szervezetüket. A KALOT újraindulását a püspöki kar döntésétől tette függővé, amely július 20-i ülésén Mindszenty neheztelése és ellenkezése ellenére az újjászervezés mellett foglalt állást. Közvetett információk szerint a katolikus püspöki kar tagjai közül elsősorban Grősz József kalocsai érsek követelte, hogy a KALOT ügyét vizsgálják felül, nehogy olyan látszata legyen a dolgoknak, mintha a püspöki kar azért utasítaná vissza a KALOT kérdését, mivel ez a szervezet korábban helyeselte a földreformot és a demokratikus kormányzat más intézkedéseit. Grősz álláspontjához csatlakozott Bánáss László veszprémi püspök, Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus püspök, s legfőképp Czapik Gyula egri érsek, akik már ezt megelőzően is többször bírálták Mindszenty szélsőséges, demokráciaellenes állásfoglalását és lépéseit.40 Ők mind a katolikus szervezkedés, mind a mozgalom jövőjét illetően nagyobb alkalmazkodást s főleg megértést szerettek volna elérni a hercegprímás magatartását illetően. Végül olyan állásfoglalás született, hogy páter Kerkai Jenő helyett Jánosi József lett az új szervezet tanácsadója, illetve ő ellenőrizte a továbbiakban a munkát. A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség (KAPSZ) 1946. augusztus 11-én alakult meg. Az alakuló ülésen Barankovics István mondott programbeszédet, s ebben a szervezet szerepét a keresztény demokrácia előkészítésébenjelölte meg. Az új szervezet vezetésében a jezsuiták háttérbe szorultak, de mivel a Vatikán erkölcsi és anyagi támogatását ők élvezték, így lényegében továbbra is ők irányították a munkát.41 A KAPSZ engedélyezése — mivel Mindszenty ellenezte újraszervezését — természetesen nem nyugtatta meg az esztergomi érseket. A kormány részéről tett egyéb gesztusok, pl. az 1946. augusztus 20-i nagy körmenet megrendezéséhez adott 38 Szabad Nép 1946. július 7. 3' Új Ember 1946. július 28. 40 Köztársaság, 1946. augusztus 8 és augusztus 15. 41 A Szív, 1946. augusztus 24. és Nagy Töhötöm i. m. 263.
